Varga Mihály: Van pénzük a bankoknak, de a magyarok nem mernek hitelt felvenni
A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály a Portfolio Hitelezés 2026 című konferenciáján elmondta, hogy a magyar bankrendszer az utóbbi évek során a stabilitás egyik pillérévé vált. Az esemény során kifejtette véleményét a világgazdaság jelenlegi törékeny helyzetéről, amelyet az újabb nyersanyagpiaci válság sújt, hangsúlyozva, hogy az energiaárak valószínűleg nem térnek vissza a korábbi szintekre az iráni háború alakulása miatt. Ennek következményeként a GDP-növekedési és inflációs kilátások is romlottak, és Varga emlékeztetett arra, hogy az előrejelzések nem a legrosszabb forgatókönyvek figyelembevételével készültek.
A jegybankelnök megjegyezte, hogy a magyar gazdaság jelenleg erősebb, mint négy évvel ezelőtt, amelyet több tényező is alátámaszt, mint például a kedvezőbb folyó fizetési mérleg, a csökkenő külső inflációs nyomás és az alacsonyabb magyar infláció mellett növekvő jegybanki tartalékok. Emellett említést nyert a kormányváltás kapcsán, hogy a költségvetési kiadások emelkedése miatt az elsődleges hiány tavaly nőtt, és idén ez a tendencia folytatódhat.
A pénzügyi intézmények helyzete Varga szerint erős, hiszen a bankok képesek lennének akár 40 ezer milliárd forint hitel kihelyezésére is, ha megjelenne a kereslet. Jelenleg azonban a háztartások és a cégek hitelkereslete nem elég dinamikus. A lakossági hitelállomány alacsonyabb, mint az uniós és régiós átlag, míg az államilag támogatott hitelek már a teljes lakossági hitelállomány 35%-át teszik ki.
A jegybankelnök a 2008-as gazdasági válság utáni időszak óvatos hitelfelvételi szokásait is felhozta, amelyek még mindig befolyásolják a lakosság gondolkodását a hitelezésről. A vállalatok hitelállománya a régiós átlag körül van, de itt is magas az államilag támogatott hitelek aránya. Varga feltételezte, hogy van egy 30 ezer cégből álló csoport, amely az utóbbi időszakban nem vett fel hitelt, ahol lehetne potencialitás a növekedésre.
A banki díjak az utóbbi évtizedben közel háromszorosára nőttek, amit a tranzakciós illeték emelése és az inflációkövető díjemelések indokoltak. Pozitívumként említette a banki csalások miatti veszteségek csökkenését, amelyek a 2024-es 42 milliárd forintról 27 milliárdra csökkentek. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a magyar bankrendszernek még van lehetősége a versenyképesség és a költséghatékonyság javítására, de kihívást jelent a külföldi szereplők, mint például a Revolut megjelenése. Varga reményét fejezte ki, hogy ezek a szereplők hozzájárulhatnak a bankrendszer szolgáltatásainak javításához.
