Fontos részletek derültek ki a titokban felvett kínai gigahitelről
Az utóbbi években nemcsak a gazdasági kihívások, hanem a titkos hitelfelvételek is szőtték a magyar politikai diskurzus szálait. Különösen figyelemre méltó az az 1 milliárd eurós, mintegy 400 milliárd forintos hitel, amelyet a távozó Orbán-kormány 2024 tavaszán vett fel Kínától, teljes titokban. E kölcsön forrásai három prominens kínai állami pénzintézet voltak: a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China. E hitel célja elsősorban infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozása volt.
Az adósságvisszafizetésre vonatkozó információk évekig rejtve maradtak, aminek következtében a magyar államadósság devizarészét több mint 10%-kal megemelte, míg a Kínával szembeni tartozás már 1000 milliárd forint fölé emelkedett. A kormány a szerződés legfontosabb paramétereit titkolta; az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jogi érveléssel próbálta megvédeni a kölcsön részleteinek nyilvánosságra hozását, hivatkozva arra, hogy azok banktitoknak minősülnek, holott a bíróság kimondta, hogy közpénzről és közérdekű adatokról van szó, amelyeket kötelezően nyilvánosságra kellene hozni.
Az új politikai környezetben azonban elindult egy adatigénylés folyamata, amelyre az ÁKK végül válaszolt. A legfrissebb információk szerint a gigahitel kamata a 6 havi EURIBOR-hoz kötött változó kamat, amelyhez 1,5%-os felár társul, így a jelenlegi kamatszint évi 3,916%. Emellett egyszeri szerződéskötési és szervezési díjat is megállapítottak, összesen a hitelösszeg 0,8%-át, vagyis körülbelül 8 millió eurót. A kölcsön futamideje három év, a teljes összeget 2027 áprilisi határidővel kell törleszteni egy összegben.
Annak ellenére, hogy a kormány lépéseket tett a számok nyilvánosságra hozatalára, az ÁKK a teljes szerződés nyilvánosságra hozatalát továbbra is elutasítja, hivatkozva arra, hogy annak kiadása „aránytalanul sértené” az állam pénzügyi és külpolitikai érdekeit. A jövő tehát kérdéseket vet fel a transzparencia és a felelősségvállalás terén a helyi politikai és gazdasági döntéshozók részéről.
