A munkabér több mint 40 százalékát vonja el az állam Magyarországon
Magyarországon az átlagos munkavállalók, akik gyermektelenek, a teljes bérük 41,2%-át veszíthetik el adók és járulékok formájában, amely adat az OECD „Taxing Wages 2026” jelentéséből származik. Ez az arány magasabb, mint az OECD 35,1%-os átlag, és bár a régióban nem számít kiugrónak, a versenyképesebb országokkal összevetve továbbra is magas. Az elemzés szerint ez a magyar adórendszer stabilitását jelzi, mivel az adóék az előző évhez képest lényegében nem változott, míg más országokban emelkedett.
A magyar adórendszer jellemzője, hogy a munkát terhelő elvonásokban a személyi jövedelemadó (SZJA) súlya alacsonyabb, míg a munkavállalói (18,5%) és munkáltatói (13%) járulékok jelentős részesedést képviselnek. Ez a struktúra hozzájárul ahhoz, hogy a magyar adóék az OECD-átlag felett alakuljon. A Niveus elemzőcégtől Bagdi Lajos kiemelte, hogy a magyar modell sajátossága a járulékok dominanciája, amely hatással van a nettó jövedelmekre és a foglalkoztatás költségeire.
Családi kedvezmények hatása az adóterhelésre
Fontos megjegyezni, hogy a családi adókedvezmények jelentősen mérséklik a gyermekes háztartások adóterhelését, így ezekben az esetekben a magyar rendszer kedvezőbb képet mutat nemzetközi összehasonlításban. Az OECD jelentése alapján a tendencia az, hogy a gyermektelen és gyerekes háztartások közötti különbség más országokban csökken, ami a családtámogatási rendszerek átalakulására utal.
Régiós összehasonlítás: Magyarország a középmezőnyben
Ha Magyarország adóékeit a régió más tagjaival hasonlítjuk össze, láthatjuk, hogy az adóterhelése a cseh adóéknak megfelelő szinten van, de elmarad a szlovák és szlovén értékektől, ugyanakkor magasabb a lengyelénél, amely a legalacsonyabb adóterheléssel bír a térségben. A gyermektelen munkavállalók esetében az alábbi adóéket mutathatjuk: Szlovénia 45,3%, Szlovákia 42,7%, Magyarország és Csehország 41,2%, Lengyelország pedig 35,0%.
A gyerekes háztartások esetében a családi kedvezmények hatására az adóterhelés jellemzően alacsonyabb, így a különbségek a régiós adatok alapján is csökkennek. Például a kétkeresős háztartások, két gyermekkel, az alábbi adóékeket mutatják: Ausztria ~40-41%, Csehország ~36%, Magyarország ~36%, Szlovákia ~30-31%, Lengyelország ~26-27%.
Konklúzió
Az adóelőírások szerkezetének felülvizsgálata, különös figyelmet fordítva a járulékok és adók arányára, létfontosságú a versenyképesség, foglalkoztatás és nettó jövedelmek szempontjából. A Tisza-kormány szja-csökkentési tervei várhatóan befolyásolják a nettó keresetek alakulását, különösen a mediánbér alatti munkavállalók esetében.
