Volt MVM-vezető: az MVM nem vásárolta volna meg a Mátrai Erőművet
Az MVM üzleti stratégiája nem tette volna lehetővé a Mátrai Erőmű visszavásárlását Mészáros Lőrinctől – mondta a cég nyáron távozott általános vezérigazgató-helyettese. Tamáska József szerint a tranzakció megvalósítására a vállalat stratégiája alapján nem került volna sor.
Tamáska József az MVM nyáron távozott általános vezérigazgató-helyettese arról is beszélt, hogy az erőmű körüli ügyben lesz mit kivizsgálni, és úgy fogalmazott: „Hát most mindent megvizsgálnak.” Az üzlet szereplői közül Mészáros Lőrinc biztosan jól járt – hangzott el.
A volt felsővezető szerint az MVM-en belül a likviditásmenedzsmentnek komoly fejtörést okozott a napi ügymenetben a pénzügyi lyukak betömése. A rezsicsökkentés ágazati megítéléséről szólva felidézte: a szakma fogadásokat kötött, hogy melyik közműhálózat omlik össze előbb; a várakozások szerint a víz tíz évvel, majd a gáz, végül a villamos hálózat következett volna.
Szó esett a Paksi Atomerőmű és az MVM viszonyáról is. Tamáska József szerint Paks az elmúlt években államként működött az államban, és az MVM-nek mint a tulajdonosi jogokat gyakorló holdingnak folyamatosan nagy erőfeszítésbe került a jog gyakorlásával járó feladatok ellátása, mert a paksi vezetés nem mindig volt partner az együttműködésben. A vállalatcsoportnak a paksi területek vagyonkontrollja, eszközkontrollja és integrációja volt a legnehezebb feladat – tette hozzá.
Súlyos következményekkel járhatnak azok a megállapítások, amelyek szerint az intenzív akku- és járműipari befektetéseket nem alapozták meg energiaipari stratégiák. A problémát az jelentette, hogy miközben a jellemzően Ázsiából érkező gyáraknak a keleti országrészt szemelték ki, ott nem állt rendelkezésre elegendő energiaellátási kapacitás. Felvetődik az is, miért szipkázta ki a kormány a nyereséget a cégből, ha közben elvárás volt az MVM felé a rendszerfejlesztés.
Tamáska József szerint az MVM-et 7-8 hónap alatt tőzsdére lehetne vezetni, ennek előkészítése régóta napirenden van, de konkrét menetrend nincs. Annak, hogy ez eddig nem történt meg, az egyik magyarázata, hogy a cég jó nyereségtermelő képességgel rendelkezik, ezáltal biztos osztalékfizető, ami a tulajdonosnak – jelen esetben az államnak – fontos a költségvetési pálya finanszírozásához.
