A Barátság Kőolajvezeték Helyzete és a Politikai Következmények
2026 februárjában jelentős problémák merültek fel a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakasza miatt. Egy orosz légicsapás, amely január végén történt, megrongálta a vezeték infrastruktúráját, ami következtében leálltak az olajszállítások Magyarországra és Szlovákiába. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha, illetve a szlovák gazdasági minisztérium megerősítette a szállítások megszakadását.
Szibiha a közösségi médiában fényképeket is közzétett a január 27-i támadás következményeiről, ezzel megcáfolva azokat a magyar állításokat, amelyek Ukrajnát tették felelőssé az olajszállítás leállásáért. A szlovák kormány hivatalosan bejelentette, hogy az ukrán irányú kőolajszállítások megszűntek. Ezen események után az Erste Bank hírlevelében említették, hogy az orosz olaj februári szállítása Szlovákiába és Magyarországra eddig nem valósult meg.
A Barátság vezetéken január folyamán már jelentős csökkenés volt tapasztalható, hiszen az érkező olajmennyiség napi 200.000 hordóról 150.000 hordóra esett vissza. Az Erste Bank hangsúlyozta, hogy a politikai feszültség tovább nőtt Magyarország és Ukrajna között, különösen, mivel a magyar miniszterelnök konflikusos helyzetekben „ellenségként” tekintett Ukrajnára. Az orosz támadások szaporodása az ukrán energetikai infrastruktúrára egyre növekvő aggodalmakat generál.
Mivel a Barátság vezeték leállása miatt a MOL Kft.-nek át kellett gondolnia az orosz kőolajimportjának forrásait, kérdésessé vált, hogy a cég miként tudja biztosítani a szükséges mennyiséget. A MOL-nak körülbelül 9-10 millió tonna orosz kőolajat importál évente, amit más forrásokra kellene átterelnie. Jelenleg rendelkeznek ugyan néhány hétre elegendő kőolajkészlettel, de a helyzet sürgető.
Politikai Különbségek és Kisegítő Megoldások
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált a kialakult helyzetre, megjegyezve, hogy Magyarországnak és Szlovákiának közösen sikerült biztosítania olcsó orosz kőolaj vásárlását a Barátság kőolajvezeték mentén, amely szankciós kivételként valósul meg. Kiemelte, hogy ha a vezetékes szállítás ellehetetlenül, tengeri útvonalakat is igénybe vehetnek, hogy az orosz kőolajat beszerezzék.
Mivel Ukrajna politikai okok miatt nem hajlandó újraindítani az olajszállítást a Barátság vezetéken, Szijjártó és Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter levélben fordultak Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszterhez, kérve, hogy Horvátország segítse elő az orosz kőolaj szállítását az Adria-kőolajvezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy az energiaellátás biztonsága nem válhat ideológiai kérdéssé, ezért elvárják a horvát kormánytól, hogy a politikai megfontolások ne befolyásolják Magyarország és Szlovákia olajellátásának biztonságát.
Ante Šušnjar reagálva a helyzetre a Horvátország kész segíteni Magyarországnak és Szlovákiának, biztosítva az olajellátást a Barátság vezetéken keresztüli orosz olajimport leállítása után.
A Kockázatok és Lehetőségek
Friss kutatások rámutattak arra, hogy az Adria-csővezetéken keresztül szállított nem orosz nyersolaj tranzitdíjai jelentősen alacsonyabbak az orosz olaj tranzitdíjaihoz képest, mivel ez a csővezeték nem halad át háborús övezeten, így alacsonyabb energiabiztonsági kockázatot jelent.
Számtalan elemzés során megállapítást nyert, hogy a nem orosz olaj szállítása Horvátországon keresztül a MOL számára költséghatékonyabb lehetőséget kínálhat, mivel az átlagos tranzitdíj közel fele annak, amit a magyar kormány az orosz nyersolaj Ukrajnán át történő szállításért fizet. Ezen számítások alapján a horvát tranzitdíjak lényegesen alacsonyabbak, mint az orosz olajhoz kapcsolódó felárak.
Az ukrán-orosz feszültségek fokozódásával a Magyarország és Szlovákia közötti olajellátás biztosítása kulcsfontosságúvá vált nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is. A helyzet további figyelemmel kisérést igényel.
