2027-re megszorítások várhatóak a költségvetési tanács előrejelzése szerint
A Költségvetési Tanács legfrissebb hároméves elemzése riasztó figyelmeztetéssel szolgálhat Magyarország számára, miszerint a jövő tavaszi előrejelzési fordulóban az Európai Bizottság szigoríthatja a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást. Ezt az intézkedést a 2025-ös tényadatok és a 2026-os költségvetési folyamatok indokolhatják.
Jelenleg Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ami a fokozott uniós monitorozást jelenti. A folyamat esetleges továbbléptetése újabb kötelezettségekkel járhat, és szélsőséges esetben pénzügyi szankciók kockázatát is magában hordozza, ami a nemzetközi pénzpiacokon való megítélés romlásához vezethet. Ennek következményeként a kockázati felár emelkedhet, mint ahogy a forint gyengülése és az állampapír-hozamok növekedése is bekövetkezhet.
A koronavírus utáni új költségvetési szabályrendszer nem csupán a GDP-arányos hiány mértékét veszi figyelembe, hanem a nettó elsődleges kiadások alakulását is. Az EU figyeli, hogy a tagállamok mennyire növelik kiadásaikat évről évre, valamint halmozottan, több éven keresztül. A várakozások szerint a kormány 2025 és 2028 között mozgásteret kap a védelmi kiadások növekedésével összhangban, amely évi legfeljebb a GDP 1,5%-ával túllépheti az eredeti kiadási limiteket.
Problémát jelent, hogy a Költségvetési Tanács szerint a kormány 2025-re és 2026-ra a GDP 5%-a körüli hiánycélt tűzött ki, ami mögött jelentős kiadásnövekedés rejlik. A Költségvetési Tanács aggasztónak találja, hogy a kormányzati kommunikáció nem részletezi, hogy miből áll össze a törvényben rögzített várható hiány, ugyanis a bejelentett intézkedések hatása 2025-re mindössze a GDP 0,4%-át, 2026-ra azonban már 2,2%-át érheti el.
A 2027-es kiigazítás elkerülhetetlen lehetőség
A Költségvetési Tanács számításai alapján, ha 2027-re a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének javítása nem következik be, akkor már elkerülhetetlenné válik a pályakorrekció. E cél érdekében a GDP-arányos elsődleges egyenleg 1,7%-os javulása szükséges, ami körülbelül ezermilliárd forint bevételkiesést jelentene.
A bevételi oldalon a mozgástér erősen korlátozott, figyelembe kell venni a demográfiai okokból alacsonyabb foglalkoztatást, a bérnövekedés lassulását, valamint a már elfogadott szja-kedvezmények és mentességek következtében várható bevételcsökkenést.
A kiadási oldalon pedig a Költségvetési Tanács által megfogalmazott pálya egyértelműen jelentős fiskális szigorítást sejtet, hiszen 2027–2028-as időszakban az állami kiadások GDP-arányos szintjének csökkennie kell. A helyzet sürgős beavatkozást igényel, és a találkozó közeledtével a kormánynak sürgősen át kell gondolnia jövőbeni lépéseit a költségvetési tervekkel kapcsolatban.
A helyzet figyelmeztet arra, hogy a figyelmes és körültekintő gazdasági tervezés elengedhetetlen a jövő biztosítása érdekében, különösen a globális pénzpiacok jelenlegi feszültségei közepette.
