A költségvetés hiánya és a választási osztogatás hatása
2026 február végére az államháztartás hiánya 2106,8 milliárd forintra emelkedett, amely a tervezett 4218 milliárd forintos éves deficit 49,9 százaléka. A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési beszámolója szerint januárban még 32 milliárd forintos költségvetési többlet volt, ám február hónapban egyedül 2139,1 milliárd forintnyi deficit jelentkezett, ami a legmagasabb februári hiányt mutatja a történelemben, 22,3 százalékkal magasabban az előző év azonos időszakához képest.
Ez a magas deficit részben a stagnáló GDP következménye, de ennél is jelentősebb ok a választási osztogatások korai ütemezése, amely felhívja a figyelmet a költségvetési fegyelem hiányára. A Népszava elemzése kiemeli, hogy a bevételek dinamikusan, 18,8 százalékkal növekedtek tavalyhoz képest, annak ellenére, hogy az infláció hónap közepére történelmi mélypontra csökkent. Ezen felül a gazdasági növekedés is stagnál, amely értelemszerűen aláássa a várható bevételeket.
Fontos megemlíteni, hogy a kiadások ennél még gyorsabban, 21,8 százalékkal nőttek az első két hónapban, köszönhetően a választásokhoz közeledve bevezetett jóléti és béremelési intézkedéseknek. Az első két hónap során a minisztériumok összesen 268 milliárd forintnyi maradványt utaltak át a tavalyi költségvetésükből, valamint 363 milliárd forintnyi uniós támogatás is megérkezett, ami hozzájárult a bevételek növekedéséhez. Azonban a továbbiakban ezen bevételek lecsökkenésére lehet számítani, mivel a maradványok nagy része valószínűleg elfogyott, és az uniós támogatások átutalása kérdéses.
Az előrejelzések szerint a következő hónapokban a februári hiány növekedése lelassul, de továbbra is várható, hogy a deficit elérheti az egész évre tervezett mértéket. Ebből következően, amennyiben a májusban megalakuló kormány nem tesz költségvetési kiigazításokat, a magyar államadósság leminősítése várható, ami újabb terheket róhat a költségvetésre és adósságspirálba lökheti az államot.
A világpiaci események, mint például az iráni háború következtében megugró olaj- és gázárak, szintén jelentős nyomást gyakorolnak a költségvetésre, különös figyelemmel a rezsitámogatásokra. Továbbá, a gazdasági növekedés is alulmúlja a tervezett 3,1 százalékot, ami a jövőbeni adóbevételek lassulásához vezet.
