Zsinórban Második Évben Növelte a Kormány az Államadósságot
2025-re a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 74,6 százalékra nőtt az államadósság, ami azt jelenti, hogy ez már a második egymást követő év, amikor a mutató emelkedett. 2023-ban az adósság a GDP 73,3 százalékát tette ki, majd 2024-re 73,5 százalékra nőtt.
A kormány többször hangsúlyozta elköteleződését az adósság csökkentése mellett, sőt ezt jogi keretek között is rögzítette, azonban a gyakorlatban ez nem tükröződött. Az Alaptörvény szerint az államadósság GDP-arányának 50 százalék felett nem lehet új, adósságot növelő pénzügyi kötelezettséget vállalni. A gazdasági stabilitási törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy csökkenő adóssággal kell számolni a költségvetés tervezésekor.
Érdemes megjegyezni, hogy a kormány tulajdonképpen nem követ el jogsértést, mivel a költségvetési törvényt sosem módosították a növekvő adósság értékének megfelelően. Ráadásul, ha a költségvetési célok nem teljesülnek, annak nincs szankciója.
A szóban forgó államadósság növekedése ellentmond a Magyarország ellen 2024 őszén megindított túlzottdeficit-eljárás (EDP) ajánlásainak. Az EDP fő kritériuma, hogy a GDP-arányos államadósság ne haladja meg a 60 százalékos szintet, így a kormány lépései komoly aggályokat vetnek fel.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2025-re a GDP-arányos hiány 4,7 százalékra csökkent, ami ugyan közel 0,5 százalékos javulást mutat 2024-hez képest, de még így is meghaladja a kormány által kitűzött célokat. A központi kormányzat hiánya 4174 milliárd forint volt, amelyet részlegesen kompenzáltak az önkormányzatok 49 milliárd forintos, valamint a társadalombiztosítási alapok 66 milliárd forintos többletével.
