Nyilvánosak a meddőségi intézetek államosításának vételárai
A 2018 és 2020 közötti titkos kormányhatározatok felülvizsgálata során a kormány megszüntette több, a meddőségi centrumok állami megszerzéséhez kapcsolódó dokumentum titkosítását. A nyilvánosságra hozott, úgynevezett 3000-es kormányhatározatok szerint az állam a KAÁLI Intézet Kft. esetében 2 milliárd 520 millió forintot, a KAÁLI REK Kft. esetében 2 milliárd 100 millió forintot, a Pannon Reprodukciós Intézet Kft. esetében pedig egymilliárd forintot irányzott elő a megvételre.
A dokumentumok rendelkeztek a megvásárolt társaságok működéséhez szükséges budapesti, győri, szegedi és tapolcai ingatlanok megvételéről is. Eszerint az Istenhegyi úti ingatlan megszerzésére további 1,1 milliárd forint plusz áfa, a győri és szegedi épületek esetében 560 millió forint, a tapolcai ingatlannál pedig 300 millió forint plusz áfa összeget határoztak meg vételárként. Egy másik dokumentumban ezekre az intézetekre összesen valamivel több mint hétmilliárd forintos vételárat állapítottak meg.
A Forgács Intézet 100 százalékos értékét – amelybe két ingatlan megvétele is beletartozott – 2 milliárd 639 millió forintban határozta meg a kormány, míg a Várandó Egészségügyi Szolgáltató Kft. és a Sterilitás Egészségügyi Ellátó Kft. száz százalékos megvételére 762 millió forintot költöttek.
A klinikák államosítási terveivel a nyilvánosság 2019 decemberében szembesülhetett, amikor váratlanul megjelent egy döntés a Magyar Közlönyben, amely alapján hat meddőségi centrumot vontak állami irányítás alá. Az államosítási döntés után három nem állami klinika működött tovább az országban, 2021 júniusában azonban az Országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely betiltotta ezen intézmények működését 2022-től. A következő hónapokban három magánklinikából egy szintén állami fenntartásba került, kettő működése viszont a törvény értelmében ellehetetlenült.
2022 júliusától életbe lépett az új rendszer, azóta asszisztált reprodukciós kezelésre csak állami intézményben van lehetőség Magyarországon. Miután megvették a legnagyobb magánkézben lévő, de társadalombiztosítási finanszírozású ellátást is biztosító meddőségi központokat, majd bürokratikus eszközökkel kiiktatták a piacon maradt kisebb privát intézeteket, Vesztergom Dórát nevezték ki az újonnan létrehozott Humánreprodukciós Igazgatóság vezetői posztjára. Vesztergom Dóra a szülész-nőgyógyász Novák Katalin bátyjának felesége; korábban rövid ideig beosztott orvosként dolgozott a Kaáli és a Dévai Intézetben, ám az ágazatban vezetői posztot sehol sem töltött be.
