Költségvetési átvilágítás: Drámai hiányprognózisok a Fidesz kormányzásának tükrében
2026. július 9-én Kármán András pénzügyminiszter a Pénzügyminisztériumban tartott elemzői beszélgetésen részletesen bemutatta a megörökölt költségvetés átvilágításának eredményeit, amelyek rávilágítanak a korábbi kormány által elhallgatott tényekre. Kiderült, hogy az idei évre a költségvetési hiány 7,5 százalékot érhet el a GDP arányában, ami jelentősen eltér a tervezett 3,7 százaléktól, amelyet Nagy Márton korábbi pénzügyminiszter vezetésével határoztak meg.
Az elemzés során 400 milliárd forintnyi rejtett kiadást fedeztek fel, amelyet az Orbán-kormány nem érzékeltetett. Az előrejelzések szerint, ha a költségvetési keret nem változik, a hiány 2027-re 6,1 százalékra csökkenhet, de ez sem felel meg a Tisza-kormány által megfogalmazott hiánycéloknak. A pontos adatokat és a költségvetésre vonatkozó célokat a kormány augusztus végén fogja nyilvánosságra hozni.
Kármán András elmondta, hogy az Orbán-kormány tavaly nyáron a költségvetést 3,7 százalékos hiányra tervezte, de 2026 elejére már 5 százalékos hiánycélt kellett megállapítaniuk. Az átadás-átvétel idején az új kormány már 6,8 százalékos hiányt regisztrált, amely a pénzügyminisztériumi dokumentumokban és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) finanszírozási tervében is szerepelt, bár a kormány ezt tagadta.
A pénzügyminisztérium elmondása szerint a valós hiányérték 8,3 százalékra rúg, figyelembe véve, hogy az Orbán-kormány az uniós Helyreállítási Alapból 969 milliárd forint bevétellel számolt, anélkül hogy bármilyen lépést tettek volna a befagyasztott források feloldására. E helyzetben Kármán András nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ha a Fidesz hatalmon maradt volna, a költségvetési hiány tavalyi év végére 8,3 százalékra emelkedett volna.
A minisztériumi közlemény alapján a 491 milliárd forintos uniós forrásokat, amelyek hazahozatala a hiányt 0,5 százalékkal csökkentené, jelentős kampányígéretek és választások előtti osztogatások módosították, amelyek 1,3 százalékkal növelték a hiányt. Ezen belül az egyszeri tételek 0,9 százalékot tettek ki, míg az állam előnytelen szerződéseinek módosítása és az EU bíróságának döntései további 0,9 és 0,5 százalékkal rontották a helyzetet.
A költségvetés átvilágítása során felfedezett 398 milliárd forintos tételek között szerepel, hogy az önkormányzati szektor egyenlege 112 milliárd forinttal, az egészségügy hiánya 46 milliárd forinttal, továbbá különböző útfejlesztések és hadiipari kifizetések további terheket jelentenek. A helyzet önmagában is aggasztó, mivel a Pénzügyminisztérium előtt álló kihívások elképzelhetetlen terhet rónak az új kormányra a tervezett gazdasági stabilizáció érdekében.
