Surányi György véleménye az euró bevezetéséről
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke, aki eddig magányosan képviselte a véleményét az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozásról, most a 2020-as évek elejéig tartó nézeteit felülvizsgálva hangsúlyozta, hogy Magyarország számára érdemes lenne előbb-utóbb csatlakozni a monetáris unióhoz. Az MTA által szervezett konferencián Surányi kiemelt két lényeges érvet a tagság mellett.
Az első érv politikai jellegű, amely rávilágít arra, hogy az euróövezeti tagság gyakorlatilag megakadályozná Magyarország kilépését az Európai Unióból. „Orbán Viktornak ez a legfőbb érve amellett, hogy ne lépjünk be a monetáris unióba, számomra viszont ez a legfőbb indok, hogy igenis lépjünk be” – mondta Surányi, hangsúlyozva, hogy el kell kerülni a gondolatot is, miszerint Magyarország esetleg távozhatna az EU-ból.
A második érv a magyar monetáris politikához kapcsolódik. Surányi szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy Magyarország nem tudta jól kihasználni az önálló monetáris politika adta lehetőségeket. Sőt, ahelyett, hogy éltek volna ezzel, gyakorta visszaéltek a lehetőségeikkel. A volt MNB-elnök a Matolcsy-érát is kritikával illette, amelyet „unortodox” monetáris politikai rendszerként írt le, hangsúlyozva, hogy ebben a laza fiskális politika, jövedelempolitika és monetáris politika kombinációja állt a középpontban.
Surányi kiemelte, hogy a „magasnyomású gazdaság” és a „kanyarban előzés” politika kettőse veszélyes irányt jelentett, amely már korábban is jelezte, hogy problémákhoz vezethet. „Óvatosnak kell lenni a kanyarban, mert nemcsak előzni lehet, hanem csúnyán is belefuthatunk” – figyelmeztetett. Ezt a kormány 2022 őszén tapasztalta, amikor a jegybank kénytelen volt drámaian megemelni a kamatot 13-ról 18 százalékra.
A jegybank aranytartalék gazdaságpolitikai döntéseivel is foglalkozott, éles kritikával illette a jegybank által végrehajtott aranyvásárlásokat. Szerinte a jegybank „teljesen értelmetlenül hatalmas mennyiségű aranyat vásárolt”, amely bár papíron kedvezőnek tűnhet, valójában nem eredményez jövedelmet, amíg azt el nem adják. „Ezt nézegethetjük, örülhetünk neki, de ebből nem lesz több jövedelem Magyarországon, hacsak nem adjuk el” – tette hozzá Surányi, aki rámutatott arra is, hogy az arany nem kamatozó eszköz, ezért a ráfordított tőke nem termel kamatjövedelmet.
Surányi kifejtette, hogy a jegybank az elmúlt évek aranyvásárlásai miatt nagyjából 800 milliárd forintnyi elmaradt kamatjövedelmet könyvelhetett el, ami szintén a jegybank veszteségei közé tartozik. „Ha ezt monetizáljuk, az inflációs hatású is lehet” – hangsúlyozta a szakértő.
Összességében Surányi megállapította, hogy sem az ortodox, sem az unortodox monetáris politika nem tudta elérni a kitűzött célokat Magyarországon, így rávilágítva a téma komplexitására és az eddigi stratégiák hiányosságaira.
