Magyarország Euróbevezetésének Kihívásai
A következő évekre vonatkozóan jelentős lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország bevezethesse az eurót, melyek egyik alapfeltétele az infláció és az államháztartási hiány csökkentése. A Népszava értesülései szerint a kormány célja, hogy a közeljövőben teljesítse ezt a feladatot, ugyanakkor két komoly akadály áll az útjában: a magas államháztartási deficit és a folyamatosan magas infláció.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, a cég legfrissebb előrejelzéseit bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy a fogyasztói árakat kontrollálni lehessen, a jegybanknak az inflációs célját le kell csökkentenie a jelenlegi 3%-ról az eurózóna 2%-ára. E cél elérése érdekében szigorú monetáris politikát kell alkalmazni, emellett azonban az elmúlt években tapasztalt 8-10%-os átlagos béremelkedés fenntartása sem valószínű a jelenlegi alacsony termelékenységnövekedés mellett.
A nettó átlagkereset 2026 márciusában 11,3%-kal növekedett, ami reálbér-növekedést eredményezett, ám ennek fenntartása az infláció gyorsulásával nehézségekbe ütközhet. A K&H prognózisa alapján az infláció üteme 2026 végére körülbelül 3%-ra csökkenhet, ugyanakkor a következő év során újra 4% feletti lehet, amelyet számos tényező, például az árrésstopok kivonása is befolyásolhat.
A másik jelentős problémát az államháztartás magas hiánya jelenti, amely a maastrichti kritériumok szerint a GDP 3%-a alá kell, hogy süllyedjen. Ezzel szemben a kormány a 2026-ra vonatkozó terveik szerint 6,8-7%-os deficitet örökölt elődjétől. Németh Dávid kiemelte, hogy a következő időspanonban fontos mérföldkő lesz a 2026-os pótköltségvetés, amelyet a kormány augusztus végén tervez benyújtani a parlamentnek.
Ha a tervezett költségvetés reálisan támogatja az euróbevezetést, akkor a hitelminősítők levehetik a magyar adósságbesorolásról a leminősítést előrevetítő negatív kilátásokat. Az elemző továbbá megjegyezte, hogy 2030-ra a maastrichti kritériumok teljesítése érdekében rendkívül fegyelmezett költségvetési politikára lesz szükség. Ennek a céldátuma a legkorábbi esetben 2031. január 1-je lehet, amit a kormány el kíván érni.
