Államadósság és költségvetési hiány csökkentésének nehézségei a 2026-os évben
A legfrissebb nemzetgazdasági adatok szerint az államháztartás központi alrendszere március végére 3,4 ezer milliárd forintos hiánnyal zárta az első negyedévet. Ez a szám aggasztó mértékben eltér a költségvetési törvény által megállapított éves, 4,22 ezer milliárd forintos hiánycéltól, hiszen az év első három hónapjában így a tervezett hiány 80,6%-a már megvalósult. Ezek az adatok az NGM részletes jelentéséből származnak, amely rámutatott arra, hogy a hiány oka nem a bevételi oldalon keresendő, hanem a kiadási oldalon mutatkozik meg.
Az idei év márciusi kiadások drasztikus megugrása figyelhető meg, a központi alrendszer kiadásai 2,8 ezer milliárd forintra rúgtak, ami 30%-kal magasabb, mint az előző év ugyanezen időszakában tapasztaltak. Ebből összesen 1,9 ezer milliárd forint személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra ment, beleértve a rendvédelmi szervek által kapott szolgálati juttatást is. Emellett a március végi lakástámogatásokra fordított összeg 148,2 milliárd forintra rúgott, amely szintén jelentős növekedés az előző évihez képest.
Az uniós támogatások hiánya még tovább súlyosbította a költségvetés helyzetét. Az uniós programok során 2026 első negyedévében mindössze 377,7 milliárd forint bevétel érkezett, ami csupán 19,9%-a az éves törvényben előirányzott 1,9 ezer milliárd forintnak. Ezzel szemben a kifizetések már 613,7 milliárd forintot tettek ki, ami szintén megerősíti a költségvetési lyukakat. Az összesen 236 milliárd forintnyi deficit az uniós programokból a költségvetési helyzet jelentős romlásához vezetett az első három hónapban.
Mindezek tükrében érdemes megvizsgálni, hogy a büdzsé bevételi oldalán miként alakult a helyzet. A központi alrendszer március végére elérte a 10 543,2 milliárd forintot, ami 14,6%-kal haladja meg az előző év hasonló időszaki eredményét. A költségvetés számára általános forgalmi adóból 1988,2 milliárd forint bevétel keletkezett, míg a személyi jövedelemadóból 1297,5 milliárd forint folyt be, amely a bértömeg növekedésének és a családi kedvezmények kiterjesztésének köszönhető.
A jelentés további érdekes részleteket is tartalmazott. A jövedéki adóból származó bevétel 365,8 milliárd forint volt, míg a társasági adóból 210,2 milliárd forint realizálódott. A kamatfizetések tekintetében 807 milliárd forint ment el, amely jelentős csökkenést mutat a tavalyi első negyedévi 1,56 ezer milliárd forinthoz képest. A költségvetés fenntarthatósága érdekében hozzájárul az, hogy a kiadásokat szigorúbban kellene ellenőrizni és újraértékelni.
