Pénzmosással gyanúsítják az MVM-et
Ivan Ninić, egy szerb ügyvéd, nyilvánosan felszólította Magyar Pétert, hogy teljesítse ígéreteit a választások során, és hogy a hazai korrupcióellenes kampány részeként vizsgálják meg az MVM Zrt. és a Južna Bačka közötti tranzakciót. Szerinte az OLAF-nak is be kellene lépnie az ügybe, amely érinti a magyar állami vállalatokat és a szerbországi energetikai érdekeltségeket.
A Magyar Villamos Művek (MVM) tavaly nyáron jelentette be, hogy többségi részesedést szerzett a szerb Maneks Csoport két leányvállalatában, az Energotehnika – Južna Bačka és az Elektromontaža cégekben, amelyek elektromos és telekommunikációs rendszerek kiépítésével foglalkoznak. E tranzakciók körüli feszültség már régóta napirenden van, a szerb sajtó rendszeresen vizsgálta az ügylet mögött álló motivációkat.
Dragoljub Zbiljić, a Maneks Csoport tulajdonosa, kapcsolatban áll Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt vezetőjével. Sajtóinformációk szerint a Maneks Csoport eléggé közel áll a politika hátterében, és Zbiljić igencsak gazdaggá vált a párt hatalomra kerülése óta, ami összefonódásokra utalhat a gazdasági és politikai érdekek között.
Ninić arra figyelmeztetett, hogy a magyar MVM túl magas árat fizetett a Južna Bačka részesedéséért, és elképzelhető, hogy pénzmosás történt az üzlet keretein belül. Az ügyvéd kijelentette: a többlettőke, ami a reális és a felfújt érték közötti különbséget jelenti, általában nem a vállalatnál marad, hanem különböző offshore zónákba kerül, ami potenciálisan pénzügyi visszaéléseket és politikai műveletek finanszírozását vonja maga után.
Ninić hangsúlyozta, hogy az egész felvásárlási folyamat átláthatatlansága is aggasztó jele a pénzszivattyúzás gyanújának. Az MVM reagálásában hangsúlyozta, hogy a cégértékelést nemzetközi tanácsadók végezték, és az ügylet piaci alapokon nyugvó, szakmai értékelésen alapul.
Az ügy háttere rendkívül összetett, amely a magyar vállalatok nemzetközi terjeszkedési stratégiáját, a politikai korrelációkat és a pénzügyi etikai elveket érinti. Az eljárás éles kritikát váltott ki, és a nyilvánosságnak jogosan fel kell tennie a kérdést: hogyan tudják a politikai hatalommal rendelkező személyek és vállalatok fenntartani magukat a rendszerben a gazdasági hatékonyság és az átláthatóság rovására?
