Óriási bérszakadék a fizikai munkáknál: egyre kevesebb képzetlen dolgozóra van szükség
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már több mint egy évtizede bejelenti a különböző munkahelyteremtő projektek indítását országszerte. Azonban a legfrissebb adatok és piaci tapasztalatok szerint ezek a beruházások nem hoztak létre olyan szerkezeti változásokat, amelyek csökkentették volna a régiók közötti jelentős munkaerőpiaci eltéréseket. A G7 cikke szerint a helyzet az ipar területén a legszembeötlőbb, a fizikai dolgozók, különösen a gyári munkások bérkülönbségei között figyelhető meg.
A térségek közötti bérszakadék különösen drámai, hiszen Győr környékén egy munkás körülbelül másfélszer annyit keres, mint Zala vagy Békés megyében. Érdekes, hogy az elmúlt tíz évben Győr maradt a legjobban fizető régió, míg a legalacsonyabb bérszinteket Békés, Zala, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék dolgozói kapták. A legmagasabb és legalacsonyabb bérszintek közötti arány gyakorlatilag stagnál, a legmagasabb mindig 50%-kal emelkedett a legalacsonyabbhoz képest, mintegy „betonba öntve” az arányokat a hazai munkaerőpiacon.
Az utóbbi 11 év alatt mindössze Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar váltott bérszintet, míg az élmezőny stabilizálódott. Ezenfelül a Zala megyei munkakereső csoportok tele vannak panaszokkal, amelyek a helyi munkaerőpiac nehézségeire mutatnak rá, a bérszint pedig az országos átlaghoz képest alacsonynak számít.
Annak ellenére, hogy Győr és Zalaegerszeg távolsága csupán 110 kilométer, a két megyében tapasztalható jelentős bérkülönbség megdöbbentő. A munkaerőpiac változásait nézve az álláskeresők arányának 7 év alatt történő alig észlelhető módosulása is figyelemre méltó, hiszen Budapesten a legnagyobb emelkedést 0,59 százalékpontos növekedés jellemezte, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben csökkenés mutatkozott.
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy a cégek mindössze 1-2%-a tervez változtatni a képzetlen fizikai dolgozók létszámán. Az iparban a kereslet megfordult, a fokozódó munkaerőhiány már a szakképzett fizikai dolgozókra vonatkozik, ami széleskörűen népszerű a munkaadók körében.
Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója szerint a 2024 óta megfigyelhető recesszió a cégek kimerüléséhez vezetett, így a fizikai dolgozók piaca már nem mutat annyi növekedési lehetőséget. A munkafolyamatokban tapasztalható leépítések figyelhetőek, ami hozzájárul a bérváltozások ütemének csökkenéséhez.
