Orbán Viktor ígéretei és a 100 új gyár program valósága
A tavaly februárban bejelentett 100 új gyár programja, amelyet Orbán Viktor indított el, azóta viták középpontjába került. A miniszterelnök áprilisi nyilatkozatában már 150 új gyár építéséről beszélt, azonban a gazdasági fejlődés 2025-ben nem az elvárt mértékben haladt. A 24.hu által végzett kutatás alapján, 2025 januártól 2026 februárjáig mindössze 46 új gyáripari fejlesztést indítottak el az országszerte.
Az elemzések rávilágítanak, hogy a legnagyobb zöldmezős beruházások túlnyomórészt az autó- és akkumulátorgyártás szektorához kapcsolódnak, és a legtöbb esetben ázsiai hátterű cégekről van szó, amelyek főleg Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc és Szeged térségében helyezkednek el. A kormány tervei tehát nem valósultak meg teljes mértékben, hiszen a jelentett fejlesztések között sok esetben olyan projekteket is találunk, amelyek még a 100 új gyár program bejelentése előtt elindultak vagy befejeződtek.
A 2025. január elseje és 2026. február között átadott új gyárak közül csupán 19 indította meg működését, és ebből is 14 már a program bejelentése előtt kivitelezés alatt állt. Emellett kiemelendő, hogy a projektek jelentős része állami támogatásban részesült, amely nem Orbán Viktor hirdetése nyomán került biztosításra, hanem már meglévő forrásokból származik.
Összességében tehát a 100 új gyár program a várt áttörés helyett komoly csalódást okozott. A 41 zöldmezős beruházásból 25 már a program bejelentése előtt nyert legitimitást, így a kormányzati kommunikáció arra kényszerült, hogy visszamenőleg beletartozónak tüntessen fel olyan projekteket, amelyek nem álltak összefüggésben az ígéretekkel. A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség márciusban egy újabb gyárat a száz új gyár program részének tekintett, holott annak bejelentésére korábban került sor.
A jövőbeni gazdasági politikai terveket látva elengedhetetlen, hogy a kivitelezési és tervezési folyamatok valódi tartalma a szavak mögött végre kézzelfogható eredményekkel párosuljon. Kérdés, hogy a kormány hogyan reagál a fokozódó nyomásra, amely a gazdasági fejlődés elszámoltathatóságát és átláthatóságát követeli.
