Aszódi Attila a Paksi Atomerőmű jövőjéről és az orosz energiafüggőségről
Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű bővítési projektjének korábbi államtitkára és egyetemi tanár, a Della podcastban osztotta meg gondolatait a paksi erőmű bővítésével és az orosz energiafüggőséggel kapcsolatban. A kormány által hirdetett rezsistop mögött politikai motivációt sejt, mivel a választások közeledtével a rezsiköltségek alacsonyan tartása egyértelmű stratégia.
A választható rezsicsökkentési lehetőségek vizsgálata során Aszódi felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány 30%-os kompenzációt ígért a fogyasztóknak a januári számlák után. Ez a megközelítés azonban nem veszi figyelembe az egyéni élethelyzeteket, így Aszódi véleménye szerint nem valósítható meg tökéletesen. A rezsi kérdése, különösen a választások előtt, kulcsfontosságú a politikai diskurzusban.
Paks V. és VI. blokkjai: reális határidők a kivitelezéshez
Aszódi Attila kifejtette, hogy a pénzügyi és technológiai szempontból realitással kell szembenézni. Az orosz kivitelezők 8-9 évet igényelnek ahhoz, hogy az első betonozást követően üzemképes atomerőművi blokkokat adjanak át. Ebből fakadóan, a célként kitűzött 2032-es határidő teljesítése nem tűnik reálisnak, hiszen a hatodik blokk elindításának időpontja nem várható a 2034-2035-ös évek előtt.
Az Orbán-kormány a kötbérigényeket az orosz fővállalkozónak, a Roszatomnak kívánja behajtani, amely szintén megkérdőjelezi a meghatározott határidők elfogadhatóságát. Aszódi elmagyarázta, hogy a szerződés szerint a késedelmekért a fővállalkozó a felelős, ha az eredeti feltételek nem módosultak.
Kérdések Kínával és a jövővel kapcsolatban
Aszódi érkezése nem volt üres kézzel; hozott egy vasat a Paksi Atomerőmű építkezéséről, amely jól szimbolizálta a projekt nagyságát. Az új blokkok függnek a kínai technológiától, mivel jelenleg az orosz szakemberek tudása elengedhetetlen a kivitelezéshez. Esetleg a kínai vállalatok is szerepet vállalhatnak, ha az EU megköveteli az orosz fél kizárását, mivel jelenleg a nukleáris energia nem esik szankcionálás alá az EU-ban.
A kínai kivitelezők gyorsabb eredményt tudnának felmutatni, akár öt év alatt, azonban ez új szerződést és a munkálatok késlekedését is jelentheti. Aszódi Attila figyelmeztetett arra, hogy az orosz energiafüggőség megszüntetése hosszú távon több költséggel járhat, ezért fontos, hogy a jövőben, a háború lezárása után, Magyarország mint energiaellátó piacon ne zárja ki az oroszokat.
Összességében Aszódi Attila elemzése rávilágít arra, hogy a Paksi Atomerőmű jövője jelentős politikai és gazdasági kérdéseket von maga után, amelyek nem csupán a jelenlegi kormánynak, hanem az egész magyar társadalomnak is relevánsak.
