Meglehetősen aggasztó tendencia a háztartási hitelek terén
A GKI legfrissebb elemzése rávilágít a magyar háztartások hitelállományának drasztikus növekedésére, amely 2017 és 2025 között mintegy 118%-kal emelkedett. Az adatok szerint csupán az utóbbi egy évben, 2024 második negyedéve és 2025 második negyedéve között, a hitelállomány 11,7%-os növekedést mutatott, amely az Európai Unió átlagához viszonyítva az ötödik legmagasabb érték. A szomszédos országok közül Csehország 7,1%-kal, Szlovákia 5,6%-kal, Lengyelország pedig 3,6%-kal marad el ettől a mutatótól.
A hiteldinamika emelkedése mögött többek között a kormány által indított Otthon Start hitelprogram áll, amely ösztönzi a háztartások eladósodását. Szembetűnő azonban, hogy a hitelszerződések száma folyamatosan csökkent ebben az időszakban. 2012 óta a hitelszerződések mennyisége 32,4%-kal esett vissza, miközben a fennálló hitelek állománya az említett 71,5%-os növekedést mutatott. Ez most azt jelenti, hogy a megmaradt szerződések átlagos értéke és a havi törlesztő részletek is emelkednek.
A növekvő törlesztőrészletek nyomása
A hitelállomány fokozatos bővülése nem csupán egyéni szinten gyakorol hatást, hanem a gazdaságra is komoly következményeket vonhat maga után. Az emelkedő törlesztőrészletek csökkentik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, ami visszafogja a fogyasztást. A fogyasztás csökkenése pedig magával hozza az állami bevételek mérséklődését, különösen az áfaforrásokban, ami a költségvetés szempontjából is riasztó hír.
Az adatok alapján 2024-re a háztartások éves hiteltörlesztése elérte a 3075 milliárd forintot, amely 84%-os nominális növekedést jelentett az elmúlt évtizedben. Érdekes, hogy a háztartások 2024-ben a teljes lakossági fogyasztás 7,6%-át fordították törlesztésekre, míg 2012-ben ez az arány még 15,3% volt.
Az eladósodottság társadalmi hatásai
Fontos megjegyezni, hogy a hitelek eloszlása társadalmi szempontból is jelentős eltéréseket mutat. A legnagyobb hitellel rendelkező csoport a 30-as éveikben járók között található, ahol 55,8%-uknak van valamilyen hitele. A munkanélküliek körében pedig 50%-ra nő a hitellel rendelkezők aránya. Ez társadalmi szempontból különösen aggasztó, mivel hosszú távon a hitelterhek növekedése kiterjed a legsebezhetőbb csoportokra is.
Az adatok szerint a hiteltörlesztéssel kapcsolatos terhek, jövedelemhez viszonyított arányok is aggasztóak, hiszen a háztartások átlagosan a jövedelmük 15,4%-át fordítják a törlesztésekre, ami a legnagyobb keresetűek körében is meghaladja a 10%-ot. A fenntartható hitelterhek és a fogyasztás közötti kapcsolat figyelmen kívül hagyása jelentős kockázatokat hordozhat, így a pénzügyi intézményeknek érdemes lenne kellő figyelmet fordítaniuk ezen folyamatok részletes elemzésére.
Összességében a magyar hitelpiac alakulása nem csupán gazdasági, de társadalmi szempontból is komoly kérdéseket vet fel. A növekvő hitelállomány együtt jár a hitelfelvevők számának csökkenésével, ami a jövőbeni gazdasági stabilitás szempontjából is figyelemre méltó. A fokozott eladósodottság következtében a fogyasztás csökkenése közvetetten érinti az állami bevételeket is, következésképpen sürgősen szükséges a felmerült problémák átgondolt kezelése.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/12/09/gki-lakossagi-hitelallomany-novekedese-visszafogja-fogyasztast/
