Történelmi változás: A magyar állam nettó befizetővé vált Brüsszelben
Október végéig a Magyarország költségvetésébe mindössze 589 milliárd forint uniós támogatás érkezett, míg a tagdíjakra a magyar adófizetők 609 milliárd forintot fizettek be. Ez azt jelenti, hogy Magyarország az EU nettó befizetőjévé vált, amire eddig 2004-es uniós csatlakozása óta nem volt példa.
Ez a helyzet különösen aggasztó, hiszen az év végéig előreláthatólag már nem fognak jelentős támogatások beérkezni, és még ha a következő hónapokban érkezne is egy kisebb támogatás, az sem változtatná meg az összképet. 2025-ben várható, hogy a legkevesebb uniós támogatást fogja Magyarország lehívni.
A statisztikai mutatók alapján Magyarország az EU egyik legszegényebb országa, amely erőteljesen függ a felzárkózáshoz szükséges uniós támogatásoktól. A jövedelem, a szociális kiadások, valamint az egy főre jutó GDP terén is a legrosszabb helyezések között szerepel.
Az Európai Bizottság azonban a magyar állam jogállamisággal kapcsolatos hiányosságai miatt már évek óta visszatartja a Magyarország számára járó támogatásokat, amely a bírói és ügyészi függetlenség hiányából, valamint a közbeszerzési és migrációs szabályok figyelmen kívül hagyásából fakad. Az EU 27 tagállamából 26 ország megkapja a számára kijáró támogatásokat, csak Magyarország nem.
Bár a költségvetés nettó befizetővé válhat, a teljes gazdaság szempontjából még mindig pozitív a helyzet. Az uniós támogatások nem mindegyike kerül keresztül a büdzsén. Például a mezőgazdasági támogatások közvetlenül a termelőkhez jutnak el, így ezek nem szerepelnek a költségvetésben.
Idén 591 milliárd forintnyi agrártámogatás érkezik a magyar termelőkhöz, így ezeket figyelembe véve még mindig pozitív az egyenleg Magyarország számára. A helyzet fényében azonban elgondolkodtató, hogy a jövőben hogyan alakul a magyar állam kapcsolata az Európai Unióval és milyen következményekkel járhat a nettó befizető státusz.
