Az építőipar válságának új dimenziói
A hazai építőipar frontján újabb zűrzavar terjed, amint a legnagyobb vállalatok vezetői sürgősségi értekezleteken igyekeznek kitalálni, hogyan zárkózhatnának fel az állami infrastruktúra-fejlesztésekhez. Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője, nyilvánvalóan az irányított közbeszerzések rendszerében gondolkodik, ami újra megkérdőjelezi az eddig alkalmazott gyakorlatokat.
A konkurencia eltüntetése
Érdekes, hogy az országos közúthálózati felújításokat már nem bárki pályázhatja meg, semmilyen piaci alapra helyezett közbeszerzés nem fog történni. E helyett a MÁV két leányvállalata kapja meg az útfelújítók kiválasztásának jogát, felvetve a kérdést: ki profitál igazán ebből az irányított rendszerből?
Mészáros Lőrinc és a koncepciós szerződések
Az építőipar mély válságának hátterében Mészáros Lőrinc és Szíjj László szerződéses megállapodása áll, amely már régóta monopolizálta az autópályák üzemeltetését és fejlesztését. Az eddig megszokott pályázati rendszerek eltűnésével a kis- és középvállalkozások esélyei tovább csökkentek, míg a nagy cégek rekord profitokat zsebelnek be.
A számok hátborzongató tükröződése
Az elmúlt két évben a hazai építőipar számára a statisztikák nem kedvezőek: termelési visszaesés és megrendelések zuhanása sújtja az ágazatot. A költségvetési hiány mellett az uniós pénzek elapadása is tovább súlyosbítja a helyzetet, miközben a külföldi befektetők szinte kizárólag a saját alvállalkozóikat alkalmazzák, súlyosan hátrányba hozva a hazai konkurenciát.
Az útépítők sorsa
Jelenleg olyan nagy útépítő cégek is akadnak, akik már több mint egy éve nem nyertek állami megrendelést, pedig az elkövetkező hónapokban 30 milliárd forintos keret áll rendelkezésre útfelújításokra. Lázár János intézkedései lehetetlenné tehetik a korábbi közbeszerzési eljárási gyakorlat alkalmazását, ami aggasztó következményekkel járhat a magyar útépítők számára.
A jövő kilátásai
Amíg a közbeszerzések és az állami támogatások irányítása koncepciós rendszerben zajlik, addig a kérdés, hogy ki és hogyan férhet hozzá a zsíros állami megrendelésekhez, továbbra is rendezetlen marad. Az átláthatóság hiánya és a folyamatosan változó intézkedések csak tovább növelik a piac feszített állapotát, miközben a kis- és középvállalkozások sorsa kérdéses.
