Vendégmunkások Magyarországon: szigorítás és bizonytalanság
A Tisza-kormány szigorította a külföldi vendégmunkások magyarországi munkavállalását. Június 6-tól tilos a munkaerő-kölcsönző cégeknek gyorsított eljárásban a Fülöp-szigetekről, Grúziából és Örményországból munkavállalókat behozni. A Szociális és Családügyi Minisztériumban eközben átfogó szabályozás készül. A kérdés továbbra is nyitott: szükség van-e egyáltalán vendégmunkásokra Magyarországon?
Egy ukrán vendégmunkás a gödi akkugyárból
Szeretek Magyarországon dolgozni: legálisan foglalkoztatnak, fizetem az adókat, és kapok egészségbiztosítást. Sajnálnám, ha el kellene mennem az országból – mondja Adam, aki ukrán vendégmunkásként dolgozik a gödi Samsung-gyárban, pihenőnapjain pedig futárkodik egy ételkiszállító cégnél. Utóbbira azért van szüksége, mert egy ideje már nincs lehetősége túlórázni az akkugyárban, a kieső jövedelmet pótolnia kell, hiszen a feleségéről és két gyermekéről gondoskodik, akik vele élnek Magyarországon.
Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy a magyar kormány látszólag hadat üzent a vendégmunkásoknak, vonakodva válaszol, megválogatja a szavait: Ha a magyarok és az újonnan megválasztott magyar kormány szerint nincs szükség vendégmunkásokra, akkor rendben. Majd meglátjuk, hogyan működnek úgy a dolgok. Ha végül olyan döntés születik, ami miatt nem dolgozhatnék itt, akkor nagyon szomorú lennék. Nem szeretnék elmenni Magyarországról.
Kellenek-e külföldi dolgozók?
A vendégmunkások körüli vita május végén lángolt fel újra, nem függetlenül a Tisza Párt azon választási ígéretétől, miszerint nem engedik, hogy külföldi vendégmunkások vegyék el a magyar dolgozók munkahelyét, és leszorítsák a béreket. A tervek szerint június elejétől korlátozták volna a harmadik országból érkező vendégmunkások behozatalát, ám az intézkedésre végül csak június 6-án került sor. Ezzel szűkült, de nem szűnt meg az Európai Gazdasági Térségen kívüli külföldiek hazai munkavállalási lehetősége, hiszen nemzeti kártyával vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel továbbra is jöhetnek harmadik országbeli munkavállalók Magyarországra.
A júniusi korlátozás javította a nemzeti kártya alapján gyorsított munkavállalásra jogosult partnerországok munkavállalóinak esélyeit. Ilyen ország például Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fehéroroszország, Moldova, Montenegró, Oroszország, Szerbia és Ukrajna. A három érintett országot sújtó korlátozás nagy felzúdulást keltett egyes hazai vállalatok körében. Többen attól tartanak, hogy a szigorítás termelési fennakadásokhoz és ágazati problémákhoz vezethet. Különösen a hazai mezőgazdaság szereplői jelezték a problémát, akik nagy számban támaszkodnak fülöp-szigeteki munkavállalókra.
Magyarország egyik piacvezető HR-szolgáltatója, a WHC Csoport 157 hazai vállalat bevonásával végzett felmérést, mely szerint a válaszadók 71,3 százaléka jelenleg nem tartja reálisnak a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.
Egyre több a külföldi munkavállaló
A Master Good Kft.-t a mostani szigorítás közvetlenül nem érinti. Ők nem hazai munkaerő-kölcsönzőkön keresztül, hanem direktben, helyi toborzócégeken keresztül hoznak be vendégmunkásokat a Fülöp-szigetekről. A mostani szabályozás számukra csupán bürokratikusabb helyzetet teremtett. A cég jelenleg körülbelül ötszáz filippínó munkást alkalmaz, mert a jelenlegi szinten csak velük kiegészülve tudnak termelni.
Lapunk a rendelet életbe lépését követően az egyik kormányzati sajtótájékoztatón arról kérdezte Magyar Pétert, tervezik-e tovább szigorítani a vendégmunkásokkal kapcsolatos szabályozást. A miniszterelnök szerint a június 6-i rendelet nem végleges szabályozás: ennél átfogóbb, részletesebb keretet dolgoznak majd ki, melynek célja, hogy a magyar munkavállalók tisztességes körülmények között dolgozzanak versenyképes fizetésért. Magyar szerint meg kell törni azt a spirált, hogy a vidéki magyar munkavállalók elvándorolnak, a helyükre pedig vendégmunkások érkeznek.
Magyarországon egyre több a külföldi munkavállaló, ezt a KSH adatai is alátámasztják. 2026 júniusában 112,3 ezer fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazottak létszáma, 6200 fővel több, mint az előző év azonos időszakában. Az adatokból látható, hogy valójában az EGT-n kívülről érkezők miatt nő ez a szám, már évek óta.
A vitában látszólag két oldal ütközik: a cégek azt állítják, nem találnak magyar munkásokat, a kormány szerint azonban lennének ilyenek, ha jobb munkakörülmények között, magasabb fizetésért dolgozhatnának. A Master Good kisvárdai csirkevágóhídjáról indulva jártunk utána, mi is az igazság vendégmunkásfronton.
