A paksi leállás hatása a magyar gazdaságra
Friss elemzések szerint a közeljövőben akár több tized százalékpontos visszaesés is várható a magyar GDP-ben a paksi atomerőmű részleges leállásának következtében. Az Erste Group Research szakértői hangsúlyozták, hogy a drámai aszály által kiváltott leállás jelentős hatással bírhat, különösen ha tartós ipari vagy közlekedési korlátozásokra lesz szükség.
A helyzet aggasztó, mivel nemcsak az atomerőmű leállása, hanem a drágább importáram is fojtja a gazdasági növekedést. Az energiamegtakarítás és a megnövekedett villamosenergia-import viszont segíthet elkerülni a komolyabb ipari korlátozásokat, és így mérsékelheti a bruttó hazai termékre gyakorolt negatív hatásokat.
Import energiaköltségek és külföldi hatások
A paksi termelés csökkenése miatt Magyarország kénytelen nagyobb mennyiségű villamos energiát importálni, többek között Ausztriából, ahol az energiatermelés költségei sokkal magasabbak a paksi atomerőmű alacsony termelési költségeihez viszonyítva. Ez nemcsak a hazai gazdaságra van hatással, hanem az osztrák cégekre is, amelyek jelentős számban működnek Magyarországon. Az Osztrák Gazdasági Kamara adatai szerint körülbelül 1400 osztrák tulajdonú leányvállalat van jelen az országban, amelynek működése szorosan összefonódik a magyar gazdasággal.
Bár a helyzet komoly kihívásokat jelent, az Erste Group Research egyelőre optimista, és fenntartja a 2026-os év egészére vonatkozó 1,7%-os GDP-növekedési előrejelzését. A szakértők bizakodása a megfelelő energiatárolás lehetőségén is alapul, ami szintén segíthet a paksi kiesés következményeinek mérséklésében.
