A KSH legfrissebb statisztikái az átlagkeresetről
2026 januárjában a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a kereseti gyorstájékoztatót, amelyből kiderült, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600 forint volt. Ez a szám 26,3%-os növekedést mutat az előző év januárjához viszonyítva, amelynek hátterében a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány számára kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz áll.
A fegyverpénz egy egyszeri kifizetés, amely a költségvetés bruttó átlagkereset növekedésére gyakorolt jelentős hatást. 2026 elején több mint 80 ezer rendvédelmi és fegyveres szerv tagja részesült ebben a juttatásban, amely összesen mintegy 450 milliárd forintot érintett a költségvetésből.
A nettó átlagkereset szintén emelkedett, 585 700 forintra nőtt, 28,0%-kal meghaladva a 2025 januári számokat. A nettó jövedelem növekedésében jelentős szerepet játszott a 2025. július 1-jétől életbelépett családi adókedvezmény emelése, valamint a három gyermeket nevelő anyák adómentessége, amely 2026. január 1-jén lépett életbe.
A rendszeres bruttó átlagkereset 694 700 forintot tett ki, ami 9,4%-kal magasabb az előző időszakhoz képest. A különböző szektorokban megfigyelhető keresetbeli eltérések is Békésen szemléltetik az emelkedést: a vállalkozásoknál 683 800 forint, a költségvetés területén 720 400 forint, míg a nonprofit szektorban 726 800 forint volt az átlagkereset.
A reálkereset 25,4%-kal nőtt, figyelembe véve a fogyasztói árak 2,1%-os növekedését is. Ha a fegyverpénz hatását kiszűrjük, a reálkereset növekedése 8,1%-ra becsülhető. A bruttó mediánkereset szintén kedvező adatokat mutatott, 598 700 forintra nőtt, ami 11,0%-os emelkedést jelez az előző évhez képest. A nettó kereset mediánértéke 420 200 forintot ért el, 12,5%-os növekedést tükrözve.
Habár a statisztikák figyelemre méltó növekedést mutatnak, a forrást idézve a 24.hu is megjegyezte, hogy sok magyar számára a valóságos bérképzés nem kedvező. A kutatások szerint az átlag alatt keresők aránya Magyarországon jellemzően 60–70% között mozog, ami arra utal, hogy a keresetek emelkedése széleskörűen nem érződhetett mindenkire.
