A Mol Részvényeivel Kapcsolatos Vizsgálat a Bennfentes Kereskedelem Gyanúja Miatt
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálatot indított a Mol Nyrt. részvényeivel kapcsolatos tranzakciók ügyében, miután felmerült a bennfentes kereskedelem gyanúja. A jegybank az üggyel kapcsolatban a Reuters számára megerősítette, hogy a vizsgálat egy bejelentés nyomán indult, amely arra irányul, hogy megtudják, történt-e jogsértés a Mol részvényeit érintő tőkepiaci ügyletek során.
A Mol ügyét a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) közérdekű bejelentéssel terjesztette a Magyar Nemzeti Bank elé. A TEBÉSZ állítása szerint a Mol valószínűleg megsértette tájékoztatási kötelezettségét, mivel január 27-én, a Barátság kőolajvezeték megrongálódásáról és a szállítás leállásáról nem tájékoztatta a nyilvánosságot a tőzsdei honlapon.
Ezzel párhuzamosan négy Mol-vezető összesen másfél milliárd forint értékben adott el részvényeket a január végi időszak során. Az üzletek az átláthatóságot szolgáló előírásoknak megfelelően lettek közzétéve, amelyek a tőzsdei cégek vezető állású személyeire vonatkoznak. Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke rámutatott, hogy a szállítási fennakadások lényeges információt jelentenek, és a Mol rendkívüli közzétételei között csupán február közepén jelent meg, hogy a cég a magyar államhoz fordult a stratégiai olajtartalékok felszabadításáért.
A Mol a vizsgálat kapcsán közölte, hogy tőzsdei kommunikációja minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak. Kérdésünkre, amely a vezetők tájékoztatásának időpontjára vonatkozott, a cég kommunikációs részlege nem reagált. Az olajtársaság közleményében hangsúlyozta, hogy a nyilvánosságot az üzleti hatáskörök világossá válása után tájékoztatták a stratégiai készletek felszabadításáról, ami csak akkor történt, amikor az Ukrajnából érkezett hivatalos tájékoztatás nyomán kiderült, hogy a Barátság vezeték újraindítása bizonytalan, és a Mol saját operatív készlete előbb-utóbb kimerül.
A közlemény kitér arra is, hogy a Barátság kőolajvezeték az elmúlt években számos alkalommal állt le különféle okokból, azonban a Mol üzleti működésére ezek az átmeneti fennakadások általában nem gyakoroltak jelentős hatást. A cég állítása szerint az Ukrajnát érintő rongálódás és annak kezelése az ukrán fél felelőssége, és a Mol a hivatalos tájékoztatás megérkezéséig nem volt tisztában a helyzet súlyosságával.
Az ügy folytatásáról továbbra is friss információkat közlünk, várva a Magyar Nemzeti Bank további lépéseit és nyilatkozatait az eljárás státuszáról.
