Drámai Költségvetési Hiány és Áremelkedés Magyarországon
A legfrissebb hírek szerint az Orbán-kormány jelentős pénzügyi anomáliákkal küzd, amelyek a költségvetési tervezés hiányosságaira világítanak rá. A 2026. február 19-én közölt adatok szerint a kormány az úgynevezett „háborús áremelkedésre” hivatkozva 39 milliárd forintot költött közúti projektekre, amely az NER-közútépítő cégek túlárazásainak kifizetéseit célozza.
Az államháztartási hiány decemberben rekordszámot, 1668 milliárd forintot ért el, ami mintegy 600-700 milliárd forinttal meghaladta a tervezett kereteket. Az információk szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem nyújtott részletes számadást arról, hogy a kormány a költségvetési kiadásokat miként indokolta, amely fenntartja a közérdek védelmét.
További aggasztó tényező, hogy a decemberi kiadások között olyan tételek szerepelnek, amelyek nem szolgálják a közérdeket, mint például a fideszes NER-es cégek támogatása és a kormányzati kommunikációs kampányok, amelyekre 23 milliárd forintot fordítottak. Az állami cégek tőkésítése szintén jelentős terhet rótt a költségvetésre, hiszen csak decemberben 84 milliárd forintos tőkeemelés ment végbe az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó cégek esetében.
A Budapest-Belgrád vasútvonal esetében például 44 milliárd forintot kellett kifizetni, míg a Mohácsi Duna híd költségei várhatóan 300 milliárd forint körül alakulnak, miközben csak napi 600-1000 jármű forgalmát valószínűsítik. Ezen túl a külügy is jelentős pénzeszközöket csoportosított át, 32,2 milliárd forint értékben, amely az egész éves támogatás 26%-át tette ki.
A legmegdöbbentőbb fordulat azonban az, hogy a költségvetés keretein belül 24 milliárd forintot irányoztak elő egy vagy több nem megnevezett vagyonkezelő alapítvány számára, melynek eddig nyoma sincs a kormányzat hivatalos dokumentumaiban. Ez a gyakorlat felhívja a figyelmet a közpénzek felelőtlen kezelésére és a jogszerű gazdálkodás hiányára.
Mindezek alapján a decemberi hónap kiadásai komoly kérdéseket vetnek fel a kormányzati transzparenciával és a közérdek védelmével kapcsolatban. Az adófizetőknek joga van tudni, hová folynak a közpénzek, és milyen célokat szolgálnak valójában, hiszen a felelős gazdálkodás elengedhetetlen egy ilyen súlyos hiányhelyzet kezelésében.
