Orbán Viktor ígérete és a valóság: Miért nem érjük utol Ausztriát?
Orbán Viktor 2017 szeptemberében tett kijelentése, mely szerint 2030-ra Magyarország gazdasági fejlettségben utolérheti Ausztriát, mára komoly kérdéseket vet fel. A várakozások a miniszterelnök ígéretei alapján optimisták voltak, azonban a legfrissebb statisztikák és elemzések szerint a cél elérésére korántsem mutatkozik reális esély.
A közelgő választások kontextusában az Economx cikkei részletesen feltárják, hogy milyen mértékben teljesültek az elmúlt évek gazdasági célkitűzései. Elemzések alapján, állítólag, a GKI Gazdaságkutató arra figyelmeztet, hogy még az uniós átlagot meghaladó, tartós növekedés mellett is nehezen ledolgozható a jelentős hátrány Ausztriával szemben a fejlődés, termelékenység és jövedelmek terén.
2016-ban a magyar egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson, az uniós átlag 61%-át tette ki. A várakozások szerint ez 2024-re 70% fölé nő, míg az osztrák átlag ennek megfelelően 112%-ról 113%-ra emelkedik. A felzárkózás tehát megfigyelhető, de megállapították, hogy ennél az ütemnél még körülbelül 40 év szükséges ahhoz, hogy teljesüljön Orbán ígérete.
A bérsituation sem tűnik rózsásabbnak. Miközben 2016-ban a magyar nettó éves mediánjövedelem 4768 euró volt, a becslések szerint 2024-re 8488 euróra emelkedhet. Az osztrák bérszint ehhez képest magasan jár, hiszen 23 694 euróról 33 210 euróra növekedett, így a bérfelzárkózás üteme elmarad a várakozások mögött.
Érdekes megjegyezni, hogy a miniszterelnök 2023-ban egyre inkább átalakította célkitűzéseit, ezúttal az uniós fejlettség 85-90%-ára helyezve a fókuszt. Mindez a tudósítások szerint erősen kérdéses, hiszen a felzárkózás folyamata a közelmúltban megtorpant.
Szakértők a korábbi állapotok tükrében, 2022-ben azt jelzették, hogy a bérek utolérése Ausztriában még mindig 45 évet vehet igénybe, ami azt mutatja, hogy a magyar gazdaság nemcsak hogy nem közelíti meg az osztrák mércét, de a jövőbeli kilátások is egyértelműen aggasztóak.
A kormányzati ígéretek és a valóság közötti szakadék tehát folyamatosan nő, ami fokozott figyelmet igényel a közelgő választások előtt. A gazdasági helyzet alakulása és az abban rejlő lehetőségek, valamint kihívások meghatározó szerepet játszanak majd a jövő politikai diskurzusában.
