Az Erasmus után újabb EU-programokból szorulnak ki a magyar pályázók
Az Európai Bizottság 2022 decemberében felfüggesztette a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemekkel való új szerződések megkötését a Horizont Európa, az EU legfontosabb kutatásfinanszírozási alapja keretében. Ennek következtében az Erasmus-program is komoly hátrányos következményekkel néz szembe, mivel az uniós intézmények kifogásai az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányosságaira vonatkoznak.
A kormány eddig még nem tudott olyan szabályozást bevezetni, amely lehetővé tenné a magyar felsőoktatás számára kiemelkedő mértékű forrásokhoz való hozzáférést. A Horizont Európa projektjeinél nemcsak a pénzügyi források elérhetősége fontos, hanem az is, hogy az intézmények integráltan részei lehessenek az európai kutatási ökoszisztémának. Források nélkül a friss tudás megszerzése is legalább annyira nehézségekbe ütközik.
Ráadásul olyan tagjelölt országok, mint Moldova és Szerbia, illetve a programhoz társult Tunézia és Dél-Korea egyetemei is előnyben részesülnek a tudás és a források tekintetében a magyar intézményekkel szemben. Az elmúlt évek során 43 hazai felsőoktatási projekt összesen közel 1,8 milliárd forint támogatást nyert el az EU Driving Urban Transitions to a Sustainable Future (DUT) program keretén belül, azonban egy lényeges probléma merült fel: Magyarország nem teljesítette a vállalt támogatásokat.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) nem tartotta be a megállapodásra vonatkozó szabályokat, amit követően a magyar kutatók státusza gyakorlatilag leminősült. Másfél év elmaradását követően nem csupán forráshiány, hanem adminisztrációs káosz okozta a kihívásokat. A kijelölt kutatókonferencia feladata lenne, hogy a támogatási összeget az Európai Unióval való megállapodás szerint szétossza a tagországok között, azonban ez Magyarország esetében nem valósult meg.
A késedelmeken kívül a hivatal nem indokolta, hogy miért szükséges az előkészítés folytatása. A friss kiírás értelmében a magyar kutatók mostantól nem teljes jogú partnerként csatlakozhatnak, csupán önköltséges formában. Ennek következtében a magyar kutatók egyre inkább a „futottak még” kategóriába kerülnek, mivel többé nem tudják pályáik során releváns szereplőkként elképzelni magukat a nemzetközi kutatási projektekben.
Az érintett szervezetek számára a válasz nemcsak a források előteremtésében lenne kulcsfontosságú, hanem az eljárási és adminisztrációs feladatok rendezésében is. A G7.ből származó értesülések szerint a középpontban nem csupán a pénz áll, hanem az átláthatóság és a hatékony szervezettség hiánya is. Ha a magyar kutatók nem kapják vissza a teljes jogú részesedést, nemcsak hogy veszíteni fognak a tudásmegosztás lehetőségéből, hanem eltávolodnak az európai kutatási közösségtől is.
