Kamarai biztos a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellé
Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Bóna Szabolcs bejelentette, hogy átmeneti megbízatással kamarai biztost rendelnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mellé. Ennek célja a szervezet gazdálkodásának átvilágítása és a jégkármérséklő rendszerből eltűnt évente 600 millió forint felderítése, amely évek óta felmerülő kérdés. A bejelentést Bóna közösségi oldalán írta meg hétfőn, hangsúlyozva, hogy a lépés nem a NAK kormányzati irányítás alá vonásáról szól, hanem a szervezet átlátható és jogszerű átalakításáról, valamint a bizalom helyreállításáról.
A kamarai biztos feladatai
A megbízott kamarai biztos egyik fő feladata az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) korábbi finanszírozásának részletes átvilágítása. A ministeri poszt szerint a biztos egy sor kérdésre keres majd választ, kiemelve, hogy a hálózat működtetése évente 2,5 milliárd adófizetői forintot emésztett fel, míg a NAK jelenlegi működési költsége 1,9 milliárd forintra csökkent. Az átláthatóság jegyében Bóna Szabolcs felvetette a kérdést: hova tűnt az évi 600 milliós forintos eltérés.
A közfeladatok és források ellenőrzése
A biztos személyzet egyúttal a kamara közfeladatainak végrehajtását is ellenőrzi, a hazai és uniós források felhasználásának szabályosságát is vizsgálva. A kamarai biztos betekinthet a szervezet irataiba, és jelentést készít a miniszter számára a feltárt tapasztalatokról. Ennek célja, hogy az újonnan megválasztott vezetés már egy átláthatóan működő szervezetet vehessen át.
Politikai befolyásmentes működés
A kormány célja a NAK átvilágítása nem csupán jogi szempontból, hanem a politikai befolyásmentes működés elősegítése is. Bóna Szabolcs korábban hangsúlyozta, hogy a kamarának politikai nyomás nélkül kell működnie, ezért szükséges a döntéshozatali folyamatok és választási rendszer felülvizsgálata.
A jégkármérséklési rendszer bírálata
Az agrártárca vezetője az utóbbi időszakban jelentős kritikát fogalmazott meg a JÉGER-rendszer működésével és intézményi kereteivel kapcsolatban. Ugyanakkor tudományosan nem bizonyított a kapcsolat a jégkármérséklő hálózat és a csapadékhiány között, ám a gazdák körében feszültséget generált az ezüst-jodid párologtatásán alapuló védekezés, ami más intézkedésekhez is vezetett, például a generátorkezelők elleni fenyegetésekhez. A miniszter a közelmúltban azt is kérte, hogy a kamara végezzen reprezentatív kutatást, hogy a termelők kifejezhessék véleményüket a rendszer jövőjéről.
