Az Otthon Start Program Átírása: Szakmai Szervezetek Felszólalása
Magyarország lakáshiteles piaca az utóbbi időszakban rekordokat döntött, azonban sokan úgy vélik, hogy a kialakult helyzet gyökerei az Otthon Start Programban keresendők. A szakmai szervezetek sürgetik a program újragondolását, mivel az eddigi támogatási rendszer torzította a lakáspiacot, mesterségesen megemelve az ingatlanárakat.
A legújabb adatok szerint 2025 decemberére az új lakáshitelek 81 százaléka államilag támogatott volt. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2026 konferenciáján hangsúlyozta, hogy ez a tendencia jelentős piaci torzulást hozott létre, ahol a támogatások nemcsak a hitelezést, hanem a lakásárakat is az egekbe emelték.
Tavaly a bankok összesen 1977 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak, míg idén a becslések szerint ez az összeg akár 2500 milliárd forintra is nőhet. Florova Anna, az OTP Bank ügyvezető igazgatója a konferencián elmondta, hogy idén október és február között már 1000 milliárd forintnyi Otthon Start hitelt folyósítottak, amely a teljes folyósított hitelek volumenét 1650 milliárd forintra emelheti.
Az Otthon Start Program 80 százalékos keresletélénkülést eredményezett, ami viszont az ingatlanok jelentős drágulásához vezetett. A hitelek eloszlása azt mutatja, hogy a vásárlók a 50-60 négyzetméteres lakásokra költenek leginkább, míg vidéken a házvásárlás vált prioritássá, budapesti viszonylatban azonban inkább kisebb lakások vásárlása a jellemző. Az áremelkedés következtében a kereslet elsősorban a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok irányába is eltolódott.
Felvetések a Program Újragondolására
A szakmai szervezetek, köztük az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal képviselői, kifejtették, hogy már az Otthon Start Program bevezetésekor figyelmen kívül hagyták a javaslataikat. A szakértők szerint Budapest gyakorlatilag ki lett zárva a programból, mivel az 1,5 milliós négyzetméter-árhatár nem tükrözi a főváros piaci realitásait, és a hitelhez nem csatolt energetikai elvárások is problémásak. Rámutattak arra, hogy ha a támogatások megszűnnének, a lakáspiac nehéz helyzetbe kerülne, mivel a tavalyi 23,5%-os áremelkedés után a várakozások szerint idén is tovább nőhetnek az árak.
Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese, a konferencia során azt állította, hogy a támogatási rendszert teljes mértékben át kellene alakítani. Emellett felhívta a figyelmet a Lakhatási Minimum program megállapításaira, amelyek szerint a hazai lakáspolitika hatékonysága kérdéses, mivel az elmúlt 35 évben a lakhatásra fordított állami kiadások jelentős összeget tettek ki, ám a lakhatási szegénység mértéke nem csökkent.
A résztvevők véleménye szerint egy célzottabb támogatási rendszerre van szükség, amely valóban segíti az első lakáshoz jutást, és figyelembe veszi a piaci körülményeket. Felmerült a lakástakarékpénztári rendszer újragondolása is, Florova Anna kifejtette, hogy 6%-os kamat mellett ösztönzők nélkül is működhetne a lakáshitelezés Magyarországon.
