Új fejezet nyílik a gázellátásban a Balkánon
Február végén Washingtonban jelentős nyilatkozatot írt alá Magyarország, több kelet-közép-európai és balkáni állam, valamint az Egyesült Államok a régió földgázellátásának biztonságáról. A szerződést célozza, hogy a már létező vagy éppen tervezett infrastrukturális projekteket gyorsabban megvalósíthassák, lehetővé téve a tengeri kikötők felől érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását a térség országai számára.
A nyilatkozat érdekes újítása, hogy olyan balkáni országok is csatlakoztak, amelyek eddig teljes mértékben az orosz gáztól függtek. E különös helyzet folytán felsejlik annak a lehetősége, hogy a Török Áramlaton keresztül nem orosz eredetű földgázt is szállíthatnak Európába, és hogy más államok együttműködéssel kívánják csökkenteni az orosz gázra való támaszkodást.
Szerbia, amely eddig óvatosan kezelte a diverzifikációval kapcsolatos lépéseket, most kulcsszereplővé válhat a helyzet alakulásában. Elmedin Konaković bosnyák külügyminiszter a találkozón kifejtette: „Különösen érdekes azt látni, hogy Magyarország és Szerbia is az aláírók között van, hiszen ezek az országok eddig eltérő megközelítést alkalmaztak.”
A február 24-25. között megrendezett Transatlantic Gas Security Summit alkalmával összesen 13 ország, köztük az Egyesült Államok, Magyarország, Bosznia-Hercegovina és Szerbia is aláírta a nyilatkozatot, amelynek célja a földgázellátás biztonságának javítása közép- és kelet-európában. Az eseményen különböző energiacégek és az Európai Bizottság képviselői is részt vettek, a tárgyalásokon Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter is jelen volt.
A nyilatkozat hangsúlyozza a regionális együttműködés kiemelt fontosságát, beleértve az energiarendszerek összekapcsolását és a piaci korlátok lebontását. A dokumentum aláírói elkötelezték magukat a források diverzifikálása mellett, valamint az infrastrukturális fejlesztések iránt.
Az amerikai nyomásgyakorlásnak köszönhetően néhány balkáni állam eddig elzárkózó álláspontja is megváltozott. Politikai elemzők megjegyzik, hogy annak megértése, hogy Szerbia aláírta a nyilatkozatot, új irányt adhat a gázellátás jövőjének alakulásában a régióban, és kérdésessé válhat, hogy milyen mértékben fosztják meg az orosz gáztól a balkáni országokat.
A jelenség kifejezett jelentőséggel bír, hiszen Szerbia egész eddigi politikai irányvonala a szoros orosz kapcsolatokra épült. Takácsné Tóth Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni országok, amelyek eddig teljes mértékben az orosz gázforrásokra támaszkodtak, most új lehetőségeket keresnek, eltérve az uniós tagállamok útjától.
Ez a régió gázellátásának diverzifikációja különösen időszerű, hiszen a jövő energiapiaci kihívásai megkövetelik a források sokszínűsítését. Szerbia hozzáállása a különféle gázforrások elérhetősége iránt döntő hatással lehet a közép- és kelet-európai energiaellátás dinamikájára.
