A SAFEGYHITEL PROGRAM ÉS MAGYARORSZÁG KIHÍVÁSAI
A közeljövőben lehetőség nyílik az európai tagállamok számára a katonai kiadások támogatására szolgáló hitelkeret első részletének lehívására, ám a magyar kormány elképzelései a SAFE (Security Action for Europe) program keretében jelenleg kérdésesek. Nagy Márton, a magyar gazdaságért felelős miniszter korábban komoly várakozással tekintett a hitelkeretre, azonban a múltbeli jogállamisági problémák miatt Magyarország lemaradhat a közel 150 milliárd eurós keretből, amelyet több mint két éve a lengyel elnökség javaslata alapján fogadtak el az EU-s nagykövetek. Az összesen 27 tagállamból, 26 ország támogatásával megszületett program az Orbán-kormány számára kedvező lehetőség, ha a szükséges feltételek teljesülnek.
Tavaly május 27-én a lengyel elnökség javaslata alapján a hitelkeretet megszavazták, és a magyar kormány idén szeptemberben bejelentette, hogy 17,4 milliárd eurót igényelne a keretből. Ezt az igényt megelőzően Lengyelország jelentett be hasonló nagyságrendű kérelmet, miközben Románia és Franciaország hasonló összegre pályázott. Az igénylés összesítése alapján végül úgy tűnik, hogy Magyarország legfeljebb 16,2 milliárd eurót hívhat le, ami a költségvetés számára jelentős anyagi támogatást jelentene. Mivel a hitel 2030-ig felhasználható, a magyar állam számára ez 6200 milliárd forint körüli összeget jelentene, amely a piaci finanszírozásnál sokkal kedvezőbb feltételekkel érhető el az Európai Bizottság közvetítésével.
Azonban aggasztó, hogy az e pénz forrásaitól való elmaradás április 12. előtt nagyrészt valószínűnek tűnik, és a magyar kormány eddigi bojkottja a jogállamisági feltételek teljesítésében megmutatkozik. Esetleg ennek árnyékában Orbán Viktor új kampányba kezdett az EU ellen, ami szintén jelzi, hogy a hitelkeret megszerzése nem tűnik biztosnak. A SAFE keretéből 19 tagállam már kérte a hitelt, de a magyar kormány által benyújtott terv jóváhagyására csak később kerülhet sor. A magyar projekt elbírálása a Bizottság által még nem kezdődött el, és az egyelőre ismeretlen részletek arra figyelmeztetnek, hogy a kormány milyen elképzeléseket tervez finanszírozni.
A bizottsági eljárás többszörös jogi jelentőséggel bír, hiszen ha a magyar tervet az Európai Tanács is jónak találja, akkor a támogatásra alkalmasnak minősíthetik. Ugyanakkor, mivel bár a terveket a Bizottság kedvezően bírálhatja, ez nem garantálja a hitel végső megszerzését, mivel a szerződéselemek tükrözik az EU pénzügyi érdekeinek védelmét. A közbeszerzési szabályoknak való megfelelés elengedhetetlen, hiszen a SAFE pénzek igénybevételéhez is szükséges a korábbi problémák elkerülése. Piotr Serafin, a költségvetésért felelős biztos rávilágít arra, hogy ezen szabályok hiánya komoly akadályt jelenthet a támogatási szerződés aláírásához.
A várakozások szerint a Tanácsnak a terveket jóvá kell hagynia, ám a jóváhagyási folyamat elhúzódása politikai üzeneteket hordozhat. A Brüsszelbe delegált diplomaták között már folyamatban vannak a tárgyalások a védelmi politikai egység fontosságáról, amely eldöntheti, hogy Magyarország közbeszerzési rendszerét elfogadják-e a jövőbeni tervek kapcsán.
