Döntés a devizahitelesek ügyében
A Kúria múlt pénteken hozott jogegységi határozata a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatban nemcsak jogi, hanem társadalmi vitát is generál. Az ítélet az Európai Unió Bíróságának (EUB) tavasszal hozott, az adósok jogait kiemelt jelentőségűen védő döntéséhez kapcsolódik, és meghatározó lehet a jövőbeli perek szempontjából.
Tisztességtelen szerződéses feltételek
A Kúria döntése értelmében, ha a deviza alapú kölcsönszerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezése tisztességtelen, akkor az érvénytelenség megállapítása esetén a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, kivéve, ha a fogyasztó ezt megfelelő tájékoztatás után kéri. Ez a megfogalmazás nemcsak a jogi kereteket, hanem a pénzügyi esélyegyenlőséget is érinti.
Kártérítési kérdések
Az ügyvédek többsége keserű szájízzel értékeli a döntést, mivel a Kúria nem foglalkozott a kártérítési joggal, pedig az EUB egyértelműen foglalta össze, hogy a bankoknak vissza kell téríteniük az adósok által jogtalanul befizetett összegeket. A hiányos válaszok elmélyítik a bizalmatlanságot a bírósági rendszer iránt, hiszen már évek óta hangoztatják, hogy az adósok védelme a jogi prioritások között kellene, hogy legyen.
Ellentmondásos megállapítások
Elgondolkodtató, hogy míg az EUB alapján az adósoknak minden jogtalanul befizetett összeget vissza kell téríteni, a Kúria más irányvonalat követ, amikor a bankok késedelmi kamat iránti igényét helybenhagyja. Ez a kettős mérce nemcsak a jogi, hanem a morális felelősséget is megkérdőjelezi.
Az árfolyamrés tisztességtelensége
A devizahitelesek körében régóta vitatott árfolyamrés kérdése, mely a kölcsön folyósításának és a törlesztésnek az áralapján alapul, szintén terítékre került. Az EUB már korábban tisztességtelennek nyilvánította ezt a metodikát, ami újabb kétségeket vet fel a jogalkalmazás során.
Következmények és várakozások
Az OTP Bank pedig reagált a Kúria döntésére, kiemelve, hogy a jogegységi határozat nem érinti a cég korábbi szerződéseit, mivel azok elérik a megfelelő tájékoztatási szintet. Ez a megnyilatkozás azonban kétségeket ébreszt a különböző pénzügyi intézmények felelősségvállalásával kapcsolatban.
A devizahitelesek és az őket képviselő jogi szakemberek a következő lépéseket keresik, hogy mivel a Kúria átláthatóság és felelősség nélküli döntései továbbra is sújtják a válságban lévő adósokat. A jogi szakértők figyelmeztetnek: a történet nem ér véget a Kúria határozatával, hiszen a pénzügyi intézményekre gyakorolt nyomás és a társadalmi elvárások egyre erősödnek.
