Benyújtották a 2027-es költségvetést: indul a nyugdíjas SZÉP-kártya, új vagyonadó jön
Felkerült a parlament.hu oldalára a 2027-es költségvetés tervezete, amelyet a kormány az igazságosság és a fejlődés költségvetéseként mutatott be. Ez az első olyan büdzsé, amelyet a 2026-ban megválasztott Országgyűlés és az új kabinet teljes egészében maga állított össze.
Nyugdíjemelés és családtámogatás
A tervek szerint a nyugdíjminimum a jelenlegi havi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne. A családi pótlék összege megduplázódna, ami a kormány számításai szerint több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érintene. Emelkednének a legalacsonyabb nyugdíjak, a megváltozott munkaképességűek ellátásai és az időskorúak járadéka is.
Elindulna a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének első üteme, mintegy 2,2 millió nyugdíjas támogatásával. Megmaradna a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti összege, a rezsivédelem pedig változatlan formában folytatódna.
Adócsökkentés és új terhek
A minimálbér kétszereséig csökkentenék a személyi jövedelemadót, ami a kormány szerint elsősorban az alacsony és közepes keresetűek nettó jövedelmét növelné. A minimálbéren dolgozók éves szinten mintegy 240 ezer forinttal, körülbelül 9 százalékkal vihetnének haza többet.
Új vagyonadót vezetnének be: az egymilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőknek kellene arányosan hozzájárulniuk a közterhekhez. A kormány becslése szerint az intézkedés mintegy 15 ezer adózót érintene. A nagyvállalatok társasági adója a globális minimumadó szintjéhez igazodna, szűkülnének az adókedvezmények és az adóelkerülési lehetőségek. Emelkedne az innovációs járulék, a bányajáradék és a vízkészletjárulék, bevezetnék a szén-dioxid-adót, korlátoznák a cégautóadó levonhatóságát. Alacsonyabb kulccsal ismét bevezetnék a reklámadót, emelkedne a dohány- és alkoholtermékek adója. Az adóintézkedésektől összesen mintegy 930 milliárd forint többletbevételt várnak.
Béremelések és kiadáscsökkentés
Az egészségügyi kiadások 510 milliárd forinttal növekednének. 15 százalékos bruttó béremelést kapnának az egészségügyi szakdolgozók, a szociális dolgozók, a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó nevelő-oktató munkát segítők, valamint a rendvédelem munkatársai, a közművelődésben dolgozók bére 10 százalékkal emelkedne. A közszolgáltatásokban dolgozó több mint 600 ezer munkavállaló béremelésére összesen 677 milliárd forintot különítenének el. A közmédia költségvetési támogatása mintegy 60 milliárd forinttal csökkenne.
4,9 százalékos hiánycél
A költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az inflációt három százalék körülire várják. A GDP-arányos hiány a 2026-ra tervezett 7,5 százalékról 4,9 százalékra mérséklődne, az államadósság-ráta 77,5 százalékról 77,2 százalékra csökkenhet. A kormány hosszabb távú célja, hogy 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.
Hogyan zajlik a tárgyalás?
Az általános vita legkorábban a benyújtást követő 14. napon kezdődhet meg, a vitára összesen 30 óra áll rendelkezésre, fele-fele arányban a kormánypártok és az ellenzék között. Ezután a bizottságok vitatják meg a tervezetet és a módosító javaslatokat, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság összesíti a javaslatokat. A zárószavazásra várhatóan december második felében kerül sor.
