A magyar ipar aranykora: Ganz, Weiss, Richter és a többiek, akik világszínvonalra emelték a hazai gyártást
„Magyarországon az ember nem lépésről lépésre halad, hanem ugrásokkal. Tegnap még a középkor volt, ma már a huszadik század” – fogalmazta meg Victor Tissot francia utazó 1880 körül. A dualizmus idején a hazai iparosodás alapjait a kiegyezés teremtette meg: az Osztrák–Magyar Monarchia közös piaca jelentős felvevőerőt biztosított, nyugati – főleg osztrák és francia – tőke áramlott az országba. Baross Gábor „vasminiszter” vasútállamosítási és tarifareformjai, valamint az Al-Duna szabályozása olyan modern infrastruktúrát hoztak létre, amely közelebb vitte a hazai termelőket a világpiachoz.
Ganz Ábrahám öntödéje és a Ganz-gyár világhírűvé válása
Ganz Ábrahám 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán, a mai Bem József utcában – az egykori gyárépület ma is áll, itt található az Öntödei Múzeum. A kéregöntésű vasúti kerekek gyártására kidolgozott eljárásával megalapozta a világszínvonalú nehézgépgyártást. Halála után Mechwart András irányításával a kis öntödéből nemzetközi jelentőségű nagyvállalat fejlődött. Mechwart szabad kezet és komoly tőkét adott a fiatal mérnököknek; nevéhez fűződik a kéregöntésű hengerekkel működő hengerszék továbbfejlesztése, amely forradalmasította a malomipart, és Budapestet a világ egyik legnagyobb malomipari gépgyártási központjává emelte. A Ganz villamossági osztályán a Bláthy–Déri–Zipernowsky mérnöktrió 1885-ben megalkotta a zárt vasmagú transzformátort, lehetővé téve az elektromos energia nagy távolságra történő, gazdaságos továbbítását. Berendezéseit Rómától Bécsen át Melbourne-ig alkalmazták.
Láng László műhelyétől a Weiss testvérek csepeli gyáróriásáig
A Duna másik oldalán Láng László 1868-ban a Váci körúton nyitott javítóműhelyt; az üzem 1873-ban költözött a Külső Váci útra. Ebből fejlődött ki a magyar gőzgép- és turbinagyártás fellegvára, a Láng Gépgyár. A Duna-parton a malmoknál rakodták ki a vidékről érkező gabonát, a kész liszt vasúton indult Európa felé. A Váci úton működött Schlick Ignác vasöntödéje és gépgyára is, ahol vasúti kocsik, hidak és középületek vasszerkezetei készültek. 1882-ben Weiss Manfréd és testvére, Berthold a Lövölde téren nyitotta meg az ország első konzervgyárát. A hadsereg fontos megrendelőjükké vált, a konzervdobozok előállítása megalapozta a későbbi fémipari ágat. Az 1892-es súlyos üzemi robbanás után a hatóságok betiltották a tűz- és robbanásveszélyes lőszergyártást a belvárosban, így a Weiss testvérek Csepelre telepítették át az üzemet. A gyáróriássá fejlődő cég a fémkohászattól a lőszergyártáson át a kerékpárokig mindennel foglalkozott. Weiss Manfréd munkáslakásokat, kórházat, óvodát és más jóléti intézményeket létesített a gyár közelében.
Goldberger, Richter, Zwack, Dreher, Pick és Zsolnay – globális márkák születése
Óbudán Goldberger Ferenc még 1784-ben nyitotta meg kékfestő műhelyét, amely a dualizmus korára jelentős gyárrá fejlődött; termékei Európa-szerte piacra kerültek. Kőbányán Richter Gedeon 1901-ben vásárolta meg a Sas gyógyszertárat, laboratóriumában új korszak indult. Néhány éven belül kőbányai gyárat alapított, olyan készítményekkel vált ismertté, mint a Tonogen Suprarenale, később a Kalmopyrin, utóbbit ma is gyártják. A Soroksári úton a Zwack család likőrgyárában készült az Unicum, amelynek titka máig megfejtésre vár. Kőbányán Dreher Antal, a „sörgyáros király” Európa egyik legkorszerűbb serfőzdéjét működtette, gépesítette a főzést és bevezette a modern hűtőház-technológiát. Szegeden Pick Márk 1869-ben alapította vállalkozását; a század végére szalámiüzem működött a Tisza partján. A folyó közelsége teremtette párás mikroklíma és a precíz füstölési-érlelési technológia adta a téliszalámi különleges alapját. Pécsen Zsolnay Vilmos a családi fazekasműhelyből vegyipari és művészeti birodalmat épített fel. A fagyálló pirogránit kerámia ma is díszíti legszebb historizáló és szecessziós épületeinket, köztük az Országházat, a Mátyás-templomot és az Iparművészeti Múzeumot, az irizáló eozinmáz pedig világhírű luxustermékké emelte a Zsolnay nevet.
Az örökség, ami kötelez
Ganz Ábrahám, Richter Gedeon, Pick Márk vagy Weiss Manfréd öröksége a szemléletmód: a minőség, a folyamatos fejlesztés és a munkavállalók megbecsülésének kultúrája. A 10. Modern Gyárak Éjszakáján, 2026. november 13-án az MGFÜ szervezésében e hagyományok előtt tisztelegnek; az esemény alkalmat ad a laikus érdeklődőknek, a családoknak és a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, hogy saját szemükkel lássák: a magyar ipar múltja lenyűgöző, jelene és jövője pedig itt épül a szemünk előtt. A csatlakozni kívánó vállalatok a hivatalos oldalon regisztrálhatják üzemüket.
