Adók és infláció hajtották fel a bankszámladíjakat – Magyarország az EU élmezőnyében drágult
Az elmúlt bő másfél évtizedben több olyan intézkedést vezettek be, amelyek növelték a bankok adóterheit. A bankadó, a különadó és a tranzakciós illeték egyaránt ide tartozik. Ezek papíron a bankokat, pénzügyi szolgáltatókat sújtják, a gyakorlatban azonban a költségek jelentős része az ügyfelekre hárul.
A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) adatai szerint a pénzügyi szolgáltatások ára 2010-hez képest több mint a 2,6-szorosára nőtt Magyarországon. Az Európai Unióban átlagosan mintegy 1,5-szeresére emelkedett ugyanezen szolgáltatások átlagára. A magyar drágulás a régiós országok között is kiemelkedő: Lengyelországban 2,1-szeres növekményt mértek.
Négy adóváltozás, négy díjemelési hullám
A szakértők négy tételt emeltek ki. 2010 nyarán vezették be a bankadót, amely gyorsan beépült a pénzügyi szolgáltatások árába. 2013 januárjától van tranzakciós illeték, ezt komolyabb banki díjemelés követte. 2013 augusztusában megemelték a tranzakciós illeték mértékét, ami szintén érdemben befolyásolta a díjszabást. 2024 második felében több lépésben módosították a tranzakciós illetéket; e változás csak 2025 januárjától jelent meg a számladíjakban, mert a bankok 2024-ben nem háríthatták át azt az ügyfeleikre.
Az infláció is megdobta a díjakat
A durvább inflációs évek szintén megemelték a banki díjakat. 2023 tavaszán komolyabb díjemelés következett be a 2022-es 14,5 százalékos átlagos éves áremelkedés miatt. 2024 tavaszán szintén jelentősebb árváltozás történt, ekkor a 2023-as 17,6 százalékos inflációt hárították át a bankok. Jelenleg is zajlik egy nagyobb áremelés: a bankok önkéntes díjstopot vezettek be, és 2025 tavasza és 2026. június 30. között nem emelték a számladíjakat. A határidő lejártával a pénzintézetek a nyár közepétől elkezdték megemelni a csomagok árát az elmaradt inflációkövető díjváltozások mértékével.
Volt olyan intézkedés is, amely nem emelte a díjakat
A jogszabályi ingyenes készpénzfelvételt 2014 februárjában vezették be. Eredetileg havi két alkalommal lehetett készpénzt felvenni bármely hazai bankautomatából díjmentesen, összesen 150 ezer forint összegben, és e lehetőséggel a fogyasztók kizárólag egy bankszámlájuk kapcsán élhetnek. A díjmentes készpénzfelvétel 2026 februári megduplázása – a havi összeglimitet 300 ezer forintra emelték – nem befolyásolta a pénzügyi szolgáltatások áremelkedését, mert 2026-ban havi egy belföldi, saját banki automatából történő 50 ezer forint összegű készpénzfelvétel díja jelenik meg az inflációs statisztikában, ez az összeg pedig eddig is a jogszabályi ingyenes küszöb alatt volt.
A bankok átháríthatják az adóemeléseket
A számlaköltségeket a pénzintézetek nem módosíthatják tetszés szerint. Egy meghatározott lista – amelyet jellemzően az üzletszabályzatukban tesznek közzé – felsorolja a díjemelés lehetséges okait. A legközismertebb ok az infláció, azaz a fogyasztói árindex: a bankok minden évben megemelhetik az előző éves átlagos áremelkedésnek megfelelően a számlaköltségeket, jellemzően tavasszal, idén azonban az önkéntes díjstop miatt ez júliusban indult el. A listán jellemzően szerepel az adókörnyezet megváltozása és a jogi környezet módosulása is, vagyis a bankok átháríthatják az adóemeléseket – elsősorban azokat, amelyek közvetlenül egy adott tételhez köthetők, mint a tranzakciós illeték.
A pénzügyi szolgáltatások drágulása meghaladta az inflációt
2010 és 2026 július között a hazai árak kicsivel több mint a kétszeresére nőttek: a KSH éves átlagos áremelkedéseit összegezve, majd az idei július végéig látott áremelkedéssel megnövelve 2,04 szeres emelkedést kapunk. Ez elmarad a pénzügyi szolgáltatásoknál látott 2,62 szeres növekedéstől. Vagyis a pénzügyi szolgáltatások, bankszámlák nem kis részben a magas magyar infláció miatt drágultak gyorsabban, mint a régió más országaiban, ugyanakkor a banki szolgáltatások áremelkedése érdemben meghaladta a hazai infláció mértékét – ez az extra áremelkedés pedig nem kis mértékben az ebben az időszakban bevezetett adóknak tudható be.
Az általános drágulás mellett vannak olcsóbb ajánlatok
A hazai lakossági bankszámlákat kettősség jellemzi: a pénzügyi szolgáltatások áremelkedésébe nem kis részben a bankszámlák díjváltozásai is közrejátszottak, ugyanakkor egyre szélesebb körben, több banknál jelennek meg egyre olcsóbb ajánlatok. Így az általános drágulás mellett egyre többen tudják egyedileg mérsékelni a valós számlaköltségüket. Érdemes megnézni a júliusi, augusztusi számlakivonatot, abból kiderül, hogyan alakulnak a saját díjak, majd kalkulátor segítségével megtudható, hogy az egyes bankok csomagjaiért mennyit kellene fizetni banki szokásaink mellett – így az is kiderülhet, hogy egy bankváltással vagy csomagmódosítással ki mennyit spórolna.
