Tényleg mi vagyunk a legszegényebbek az EU-ban?
Magyarország helyzete az Európai Unióban egyre inkább aggodalomra ad okot, hiszen a legkisebb egy főre jutó tényleges fogyasztás jellemzi az országot. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, e tények tükrében kijelenti, hogy hazánk az EU legszegényebb országa lett 2024-re. Pogátsa Zoltán közgazdász erre rávilágít, mondván, hogy igaza van a politikusnak, és a szegénységkutató Gábos András véleménye is megosztja a helyzetet.
A pénz elköltésének mértéke
A legfrissebb Eurostat-adatok szerint Magyarország Bulgária mögött kullog a sor végén, amennyiben az egy főre jutó tényleges fogyasztást nézzük. Ez a mutató a megvásárolt áruk és szolgáltatások költését méri, és figyelembe veszi az ország árszínvonalát is. Miközben a Tisza Párt elnöke e mutató alapján fogalmaz meg súlyos megállapítást, Pogátsa Zoltán hangsúlyozza, hogy ez az egyik legmegfelelőbb eszköz az életszínvonal mérésére.
Mutatók és politikai érdekek
Pogátsa Zoltán figyelmeztet arra, hogy a politikai diskurzusban résztvevők gyakran azokat a mutatókat emelik ki, amelyek a saját érdekeiket szolgálják. A megtakarítások hangsúlyozása a politikai diskurzusban ugyanúgy előfordulhat, mint a fogyasztás fontosságának kiemelése. Elgondolkodtató, hogy vajon a szegénység és a fogyasztás csökkenése nem csupán a politikai rendszer felelőssége, hanem a rendszerváltás kudarcának következménye is lehet.
Az eltelt idő és a változások
Pogátsa Zoltán arra is rámutat, hogy a rendszerváltáskor Magyarország és Csehország a legboggibb államok közé tartozott a térségben. Azóta azonban a fogyasztási mutatók drámai változásokon mentek keresztül, és a hazai helyzet ma már Bulgáriához és Romániához hasonló szintre állt be. Ez a folyamat nem csupán gazdasági, hanem társadalmi szempontból is jelentőséggel bír.
A közgazdasági elemzés szerepe
Az Eurostat adatai alátámasztják, hogy Magyarország gazdasági helyzete tarthatatlan. Miközben az ország a legrosszabb helyezések egyikén áll, a közgazdászok véleménye és a társadalmi diskurzus továbbra is aktívan formálja a közgondolkodást. A válaszkeresés és az adatok közötti eligibilis háttér vizsgálata segítheti a politikai diskurzus mélyebb megértését, hiszen a számok mögött mindig is konkrét életek és történetek állnak.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/07/07/europai-unio-szegenyseg-fogyasztas-anyagi-deprivacio-ksh-pogatsa-gabos/
