Kifulladt a Magyar Gazdaság Két Fő Növekedési Motorja a GKI Szerint
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzései rávilágítanak, hogy a termelékenység jelentheti a legnagyobb kihívást az új magyar kormány számára. Az április 12-én megalakult kormány előtt álló gazdasági feladatok között első helyen szerepel a termelékenység növelésének szükségessége, amely elengedhetetlen a fenntartható gazdasági növekedéshez.
A KSH legutolsó becslése szerint a magyar gazdaság 2026 első negyedévében 1,7%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedési ütem jelentős változás, hiszen az utolsó olyan időszak, ami ennél nagyobb növekedést mutatott, 2022 harmadik negyedévére datálható. A stabil fejlődés érdekében kulcsfontosságú megérteni, hogy a gazdaság három fő növekedési motorja – a tőke, a munkaerő és a termelékenység – hogyan bontakozik ki a jövőben.
A Magyar Gazdaság Növekedése az Utolsó Tíz Évben
2012 és 2024 között a magyar gazdaság éves átlagos növekedése 2,5%-ot ért el. Az emelkedés mögött a tőkeállomány növekedése állt, amely évente átlagosan 1,1%-kal támogatta a fejlődést. Ennek oka nagyrészt a külföldi tőke beáramlása és az európai uniós források felhasználása volt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2019-ig folyamatosan növekedett, azonban 2022 óta ennek volumene fokozatosan csökkenni kezdett. Az új kormány eddig jelentős uniós forrásokat sikerült megszereznie, a jövőbeni tőkebeáramlás azonban nem biztos, hogy eléri a korábbi szinteket.
A Foglalkoztatás Alakulása az Utóbbi Évtizedben
A foglalkoztatás terén Magyarország kiemelkedett a V4-ek, Románia és Bulgária közül, mivel a munkavállalók száma a legnagyobb arányban nőtt 2012 és 2025 között. A legdinamikusabb növekedés a 2012-2016 közötti időszakra tehető, amikor a foglalkoztatás csaknem 16%-ot emelkedett. A 2025-ös évre a demográfiai tényezők miatt azonban csökkenés várható, mivel a munkaerő-tartalékok kezdtek kimerülni.
A Jövő Gazdasági Növekedés Perspektívái
Előretekintve a GKI megállapította, hogy a termelékenység növekedése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőbeni gazdasági bővülés fenntartható legyen. Az előző évtizedben a termelékenység a legkisebb mértékben, évente átlagosan 0,6%-kal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A jövőbeli fejlődés nélkülözhetetlen része a termelékenység javítása, mivel a foglalkoztatás bővülésének már nincs értéke, míg a tőkeállomány növekedésének hozzájárulása is csökkenni fog az elkövetkező években.
Összességében a GKI szerint a jövőbeni gazdasági növekedés érdekében tudományos és politikai erőforrásokra van szükség, hogy a termelékenységet ösztönözni tudják, ezzel biztosítva Magyarország versenyképességét a nemzetközi piacon.
