Darázsfészekbe nyúlt Magyar Péter: háborog az agrárium a vendégmunkás-stop miatt
A Tej Terméktanács, mely a zöldség-gyümölcs termelők és egy jelentős baromfifeldolgozó vállalkozás után, szintén aggodalmát fejezte ki a külföldi vendégmunkások magyar piacról való kizárása kapcsán. Az elmúlt időszakban több vállalkozás nyújtott be panaszt a Tej Terméktanács felé, hangsúlyozva, hogy elveszíthetik a termelésben és a tejfeldolgozásban kulcsfontosságú, gyakorlatilag tapasztalt munkaerőt, amelynek pótlása sem hazai, sem külföldi forrásból nem biztosított.
Az állattenyésztés, különösen a tejtermelés terén, rendkívül feszült a munkaerőpiaci helyzet. Az állatgondozás és a fejés olyan feladatkörök, melyek folyamatos figyelmet és jelentős fizikai terhelést igényelnek, 365 napos munkarenddel. Ennek ellenére évek óta szinte lehetetlen megfelelő, felkészült magyar munkaerőt találni, és a meglévőt is hosszú távon megtartani. Az állatokkal való foglalkozás elhivatottságot, kitartást és magas szintű fizikális állóképességet követel. A folyamatos munkarend, valamint a szélsőséges időjárás nem vonzza a magyar munkavállalókat, állította az érdekképviselet.
Rámutattak, hogy a mezőgazdaság ezen szegmenseiben a magyar és európai munkaerő érdeklődése tartósan alacsony, így ezeket a munkaköröket harmadik országbeli munkavállalók nélkül nem lehet biztosítani.
A probléma már évtizedek óta fennáll: más ágazatok munkaerő-elszívó hatása, valamint a hazai munkaerő külföldre vándorlása komoly nehézségeket jelent a tejtermelőkének. A gazdaságok folyamatosan álláshirdetéseket tesznek közzé, melyek úgy tűnik, legtöbbször betöltetlenül maradnak. Még magasabb bérek mellett sem lehet elegendő, elkötelezett hazai munkaerőt találni külföldi munkavállalók nélkül.
Néhány tejtermelő gazdaság technológiai fejlesztésekkel, mint például automatizációval és robotizációval próbál alkalmazkodni, ám sok helyen a külföldi munkaerő alkalmazása marad a legreálisabb opció a működés fenntartásához.
Az eddigi tapasztalatok alapján a külföldi munkavállalók alkalmazása pozitív hatásokkal jár; ezek a munkások gyakran mezőgazdasági előképzettséggel érkeznek, megbízhatóan teljesítenek, és segítik a fluktuáció mérséklését is. Jelenleg foglalkoztatott külföldi dolgozók kiváló hátteret biztosítanak a hosszú távú fenntarthatósághoz, akiknek eltávolítása súlyos következményekkel járna a működésre nézve.
A Tej Terméktanács tagjai sürgetik, hogy ha a jövőben nem lesz lehetőség harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, akkor súlyos működési zavarok következhetnek be, és akár a telepek működésének ellehetetlenülése is előfordulhat.
Június 6-tól Magyarországon nem lehet új vendégmunkás-tartózkodási engedélyt kérni, mely döntés ellen már számos agrárszakmai képviselet emelt szót. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hangsúlyozta, hogy ha hazánk szigorítja a harmadik országbeli munkaerő behozatalát, míg más uniós államok ezt engedik, akkor a magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozások hátrányba kerülnek a versenytársakkal szemben.
Az ilyen intézkedések súlyosan veszélyeztethetik a magyar tulajdonú cégeket, ami végső soron a belföldi munkalehetőségekre is hatással lenne. Ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezetője jelezte: nem azért szükséges külföldi munkaerőt behozni, mert ez olcsóbb megoldás, hanem mert a hazai munkaerőpiac egyszerűen nem tudja megoldani a feladatokat.
Magyar Péter a legutóbbi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a vendégmunkás-stopot nem fogják megváltoztatni, akkora, mint a Master Good esete, amely az alacsony fizetési problémával is szembesült az érintettek körében.
