Az Alapítványi Egyetemek Visszaszerzése: Politikai és Gazdasági Hatások
2026 végére a magyar alapítványi egyetemek nettó vagyona körülbelül 1900 milliárd forintra nőtt, ami figyelemre méltó értéket képvisel. Ha a jelenlegi kormány, amelynek egyik fő célja az állami vagyon visszaszerzése, tényleges lépéseket tesz a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, közismert nevükön kekvák megszüntetésére, óriási összeg kerülhet újra állami tulajdonba. Mindez azonban nem lesz olyan egyszerű; a kormány valószínűleg fokozatosan közelít a kérdéshez, aprólékosan mérlegelve az egyetemek és a szakszerűen kezelt vagyontárgyak jövőjét.
A korábbi kormányok, a közfeladatok kiszervezésének és az állami vagyon magánkézbe adásának gyakorlata ellenére, a mostani vezetés a jelenlegi helyzetből adódóan az 1900 milliárdos vagyon visszaszerzését tűzte ki célul. Az alapítványok szerepének és sorsának újratárgyalása minden bizonnyal a következő hónapok egyik középponti ügyévé válik.
A kekvák megszüntetéséről szóló terv szerint a folyamat két lépcsős lenne: először az augusztusban nem egyetemi alapítványokat szüntetik meg, köztük a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), majd következnek az egyetemi alapítványok szabályainak módosítása az uniós normák mentén. A teljes kivezetés célja jövő szeptemberig megtörténik. A megkérdőjelezhetetlen cél az egyetemek és kórházak működésének fenntartása, ahogyan azt Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta legutóbbi sajtótájékoztatóján.
A kormány tervei szerint azok a vagyontárgyak, amelyeket az állam adott át az alapítványoknak, végül visszaszállnak állami kézbe. Az utóbbi években megfigyelt vagyontransfer, incluindo ingatlanok, részvények és egyéb vállalatok átadása, valószínűsíti, hogy jelentős összegek kerültek magánszektorhoz. A Portfolio szakértői a becslések során az alapítványok 2025-ös beszámolóit alapozták meg, és az így kapott adatok szerint jelenleg egyetemi alapítványok nettó vagyona meghaladja az 1900 milliárd forintot.
A becslések azt mutatják, hogy ez a szám valószínűleg felülbecsüli a kormányra visszakerülő vagyon mértékét, hiszen benne szerepelnek azok az ingatlanok is, amelyek a konkrét oktatási célokat szolgálják. A kormány várhatóan nem tervezi ezeket az épületeket átadni, hanem azokat az egyetemek működésének fenntartására szeretnék felhasználni. A pontos értékek azonban nehezen meghatározhatók a vagyon konkrét struktúrája miatt.
Milyen Út Vár Az Egyetemekre?
Az egyetemek működése jelenleg az állammal kötött közfeladat-finanszírozási szerződésekre épül. Ezek a megállapodások jövő decemberben járnak le, így a kormány előtt álló kihívás az, hogy újratelepítse a szükséges pénzügyi kereteket. Az új keretrendszer kialakítása lehetőséget nyújthat arra, hogy a visszaérkező vagyonelemek révén is kompenzálják az egyetemeket.
Kováts Gergely, a Corvinus Egyetem oktatója és a modellváltás kutatója kijelentette, hogy minden egyetem esetében külön-külön kell megvizsgálni a visszavett vagyonelemek sorsát. Kiemelte, hogy ha a visszavett vagyon jövedelme kulcsfontosságú a gazdasági stabilitás szempontjából, akkor érdemes lenne a közfeladat-finanszírozás keretein belül kompenzálni az érintett intézményeket.
A kormánynak tehát egyaránt figyelembe kell vennie az állami vagyon visszaszerzését, az egyetemek működésének biztonságát és a jövőbeli finanszírozási megoldások kidolgozását. A további hónapokban minden bizonnyal sok munka vár rá a felsőoktatás területén, ahol a kormány előtt álló feladat sokrétű és komplex lesz.
