Kik Jártak Jól az Elmúlt 15 Év Családpolitikájával? Meglepetés Számok a Jövedelmekről
Az új magyar kormány előtt álló rövid és hosszú távú gazdasági kihívásokat részletező cikksorozatban most a gyermekes családok jövedelmét vizsgálták a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértői. Az elemzés rávilágít, hogy noha a múltban jelentős, 70%-os jövedelemnövekedés történt, sok család helyzete továbbra is az átlagos jövedelmi szint alatt maradt.
A 2010 óta folytatott családpolitika válasza a demográfiai kihívásokra paradigmaváltást hozott. A kormány a gyerekvállalás ösztönzésére összpontosított, ami a családtámogatások átszervezését eredményezte. A hagyományos alanyi jogon járó támogatások helyett egyre inkább adóvisszatérítések és adókedvezmények váltak a fő támogatási formává. E változtatások során a munkahelyi jövedelem szerepe megnövekedett, a munkavállalás pedig a családtámogatások kulcsfontosságú előfeltételévé vált.
A GKI által kiadott adatok szerint, 2010-től 2024-ig a családok reáljövedelme 70%-kal növekedett az infláció figyelembevételével. Különösen a több gyermekes családok, például a két- és háromgyermekesek, tapasztalták a legnagyobb jövedelemnövekedést, 108% és 68% mértékben. Ezzel szemben a gyermek nélküli és egygyermekes családok növekedése csak 50-54% volt.
A családtámogatási rendszer fokozott figyelmet fordított a nagycsaládosokra, ami részben hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekes családok reáljövedelme lényegesen gyorsabban nőtt a gyermek nélküli vagy egygyermekes háztartásokhoz képest. Kifejezetten a családi adókedvezmények és a több gyermek után járó egyéb juttatások, mint például a gyet és a négy vagy több gyermekes anyák adómentessége, erősítették ezt a trendet.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a nem biztosítási jogviszonyon alapuló juttatások, mint például a családi pótlék és a gyermekgondozási díj, fokozatosan elvesztették értéküket, mivel 2008 óta nem emelkedtek, amellyel párhuzamosan a családi jövedelmük aránya az egy főre jutó jövedelemhez képest csökkent. Míg 2010-ben a családi pótlék 17-20%-ot tett ki, 2024-re ez már csak 6-8% között alakult.
Ráadásul a támogatási rendszer arányai is azt mutatják, hogy a magasabb keresetű munkavállalók nagyobb adójóváírást kapnak, ami a jövedelmek növekedésével együtt nem jelentett mindig egyenlő arányú megsegítést a rászorulóbb alacsonyabb támogatást igénylők számára.
Az átlagos életszínvonal szükséges nettó jövedelméhez viszonyított adatok vegyes képet mutatnak, hiszen bár a családok jövedelme 2010 óta növekedett, a nagycsaládosok helyzete továbbra is kedvezőtlenül alakult, hiszen jövedelmük csupán 70%-át képviselte az átlagos életszínvonal szükséges jövedelmének.
Az új kormány tervei között szerepel az alanyi jogon járó családi pótlék és gyes megduplázása is, amely a 2008 óta jegyzett infláció mértékével emelné a juttatások összegét, mellyel a rászoruló családok helyzete várhatóan javulni fog. Az előzményekhez képest a támogatások szélesebb spektrumának bevezetésével az alulfinanszírozott, egygyermekes és egyedülálló szülők is részeseivé válhatnak a családpolitikai intézkedések kedvezményezettjeivé.
Ugyanakkor a születésszám csökkenése még mindig aggasztó tény, hiszen 1949 óta soha nem született olyan kevés gyermek Magyarországon, mint 2025-ben. A kormány szülésösztönző intézkedései ellenére a tendencia, amelyben az ösztönzés évről évre jelentős költségekbe került, folytatódott, kérdéses, hogy a közeljövőben a várható támogatások elegendőek lesznek-e a gyermekszám növeléséhez, vagy új megoldásokra lesz szükség.
