Róna Péter: Ki vitte ki az MNB-ből azt a 266 milliárdot?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaiban eltűnt közpénzek visszaszerzése egy sok lépést igénylő, komplex eljárásnak tűnik, ám a döntéshozók, akik felelősek a pénzek eltűnéséért, könnyen azonosíthatók. Róna Péter, az MNB egykori felügyelőbizottsági tagja, jogász-közgazdász professzor, javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogyan lehetne felgyorsítani ezt a folyamatot.
A közbeszédben és a hatósági vizsgálatok során a figyelem fókusza eddig a 266 milliárd forint nyomában járt, mely a jegybank mérlegéből az alapítványokhoz került. Ugyanakkor az eljárások nem elegendő mértékben foglalkoznak a jegybank igazgatóságának felelősségével, akik elősegítették az alapítványok létrehozását és az ezzel együtt járó állami pénz magánvagyonba való áthelyezését.
Nem az alapítványok vezetői, hanem az MNB igazgatósága felelős a közvagyon magánvagyonná alakításáért. Az események jól elkülöníthető két szakaszban zajlottak:
- Először is, a pénzek átutalásáról van szó az MNB-ből az alapítványokhoz, amely világszerte példátlan helyzetet teremtett a közvagyon hasznosításában.
- A második szakasz arra vonatkozik, hogy az alapítványok a megkapott pénzekből kit és milyen formában gazdagítottak, miután hozzájutottak ezekhez az összegekhez.
Érdemes megemlíteni, hogy a Gyurcsány-kormány idején megválasztott felügyelőbizottság mandátuma lejártát követően az MNB tizennyolc hónapra fb nélkül működött. Ezt követően az Országgyűlés elnöke, Kövér László, nem találta időt az új testület megválasztására, ami hozzájárult a kontroll hiányához az alapítványok pénzügyeinek kezelésében.
Az ügy további részleteivel és a válságból való kilábalás lépéseivel a közvélemény éberségére és a hatósági vizsgálatok követésére van szükség. A cikk teljes megismeréséhez előfizetés szükséges.
