Belső információk és csalás a taxitender ügyében
Nemrégiben a Fővárosi Törvényszék fontos ítéletet hozott a 20 évvel ezelőtti magyar repülőtéri taxitender ügyében. Az eljárás során az öt vádlottat összesen kétszázmillió forint, azaz 207 millió forint kárt okozó csalás és vesztegetés miatt ítélték el. A bíróság felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a vádlottakra, akiknek cselekményei jelentős pénzügyi kárt okoztak a Budapest Airport Zrt.-nek.
Az eljárás részletei
A vád szerint a harmadik rendű vádlott, aki egy taxitársaság tulajdonosa, több millió forint értékű jogtalan előnyt adott a Budapest Airport Zrt. két munkatársának, hogy elnyerje a repülőtéri taxiszolgáltatás biztosítására kiírt pályázatot. A pályázathoz szükséges jogi anyagokat a negyedik rendű vádlott készítette el, aki az I. és II. rendű vádlottnak, a repülőtéri munkatársak élettársa volt, és így hozzáfért a kulcsfontosságú belső információkhoz.
Továbbá, a kár érdekében a vádlottak közreműködtek abban is, hogy a taxitársaság tulajdonosa a tényleges fuvarok számánál kevesebbet jelentett be. Ez a módszer lehetővé tette, hogy a taxitársaság kevesebb szolgáltatási díjat payált a Budapest Airport részére, így további anyagi veszteséget okozva a cégnek. A hamisított fuvaradatokat az ötödik rendű vádlott küldte el a Budapest Airport Zrt. felé.
Büntetések és ítélet részletezése
A bíróság az I. és II. rendű vádlottakat bűnsegédként, bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és vesztegetés elfogadása miatt 2-2 év felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélte. A harmadik rendű vádlott szintén 2 év felfüggesztett börtönt és 1,75 millió forint pénzbírságot kapott. A negyedik rendű vádlott bűnsegédként 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetést és 900 ezer forint pénzbírságot kapott, míg az ötödik rendű vádlott egy év felfüggesztett börtönt és 300 ezer forint büntetést kapott.
Enyhítő és súlyosbító körülmények
A büntetések kiszabása során figyelembe vették az időmúlást és a vádlottak büntetlen előéletét, míg a cselekmények sorozatos jellege és a bizalmi viszonyok kihasználása a súlyosító körülmények közé tartozott. Az ítélet nem jogerős, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben fellebbezésre is van lehetőség.
