Minimálbér-emelés: A szochócsökkentés kilátásai
Friss hírek érkeztek a minimálbér emelésével kapcsolatosan, amelyek arra utalnak, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek elvárásai nem teljesülnek. A közteher, amely jelenleg 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho), csökkentésére irányuló tervek láthatóan kudarcba fulladnak, pedig ez alapvető tényezőt jelentett volna a várva várt béremelésért folytatott tárgyalások során.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke nyilatkozata alapján a kormány nem hajlandó megvalósítani az adók csökkentését, hiszen a költségvetés nem bír el ekkora teherrel. Az éves szinten akár 200 milliárd forint kiesés is azzal fenyegetne, hogy kevesebb forrás állna rendelkezésre a nyugdíjak kifizetésére. Orbán Viktor miniszterelnök éppen a közelmúltban egy új adócsökkentési programot jelentett be, amely a mikro- és kisvállalkozásokat célozza meg, így ellentmondásosnak tűnik a döntés.
A nyugdíjkassza finanszírozása szempontjából a munkavállalói tb-járulék és a munkáltatói közteher kulcsszerepet játszik. Az utóbbi években a szocho csökkentésének hatásait a kormány folyamatosan ellensúlyozta, hogy biztosítani tudja a nyugdíjak megfelelő kifizetéseit, ám a mostani helyzet más kihívásokat jelenthet. Az Economix portál szerint a nyugdíjbiztosítási alap csak a járulékokból és a szochóból idén sem tudta fedezni a kiadásait.
A szocho 86,96 százaléka jelenleg a nyugdíjbiztosítási alapba kerül, a fennmaradó rész pedig az egészségbiztosítási alapot gazdagítja. A nyugdíjkiadások fedezése érdekében tehát fontos, hogy a szociális hozzájárulási adó ne csökkenjen tovább, mert ez a rendszer stabilitását veszélyeztetheti.
Az előrejelzések szerint 2026-ra a minimálbér 10-11 százalékkal nőhet, amellyel a bruttó minimálbér 320-323 ezer forintra emelkedhet. A garantált bérminimum esetében a várt emelés 7-8 százalékos, így 373-377 ezer forint között alakulhat. Erről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szerdán tárgyal, a konkrét emelési tervekkel kapcsolatban viszont jelenleg hírzárlat érvényes.
A mostani helyzet tehát komplex és ellentmondásos, ahol a kormány súlyos döntések előtt áll, melyek nemcsak a munkavállalók jövőjére, hanem a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára is hatással lesznek. A szakszervezetek és a munkáltatók közötti kommunikáció zavara pedig még inkább feszültté válhat, foglalkoztatva a szakmai közvéleményt.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/11/26/minimalber-emeles-szochocsokkentes-nem-lesz-bertargyalas/
