A hazai médiapiac fizetheti meg a reklámadó árát a globális techcégek helyett
A reklámadó 3,75 százalékos kulcsának bevezetése ellen emelte szavát a Magyar Reklámszövetség és több társszervezet. Álláspontjuk szerint az intézkedés különösen a hazai médiavállalatokat sújtaná, miközben kétséges, hogy a magyar reklámpiac jelentős részét uraló globális technológiai cégekre ugyanolyan módon vonatkozna-e az adó.
A Magyar Reklámszövetség közleményében hangsúlyozta, hogy a reklám- és médiapiac szereplői jelenleg is fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, áfát és foglalkoztatási közterheket. A szervezet szerint a reklámadó külön teher, amely az árbevételt terheli, így akár veszteséges működés mellett is fizetési kötelezettséget eredményezhet. A reklámbevételekből élő magyar tartalomszolgáltatók működését és fenntarthatóságát különösen érzékenyen érintheti az adó visszavezetése.
A Reklámszövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai reklámköltések közel 40 százaléka globális technológiai vállalatoknál jelenik meg, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, hanem más uniós tagállamokból értékesítik szolgáltatásaikat. A szakmai szervezet szerint nem világos, hogy az új szabályozás ezekre a szereplőkre milyen módon vonatkozna, miközben a hazai médiapiac versenyképessége tovább romolhat.
Hatásvizsgálatot kérnek a kormánytól
A szövetség közölte: támogatja az egészségügy fejlesztését és a várólisták csökkentését, ugyanakkor fontosnak tartja annak vizsgálatát, hogy a finanszírozásra kiválasztott eszköz milyen gazdasági következményekkel jár. Ezért arra kérik a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a reklámadó visszavezetéséről szóló részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot, beleértve a GDP-re, a reklámköltésekre és a költségvetési bevételekre gyakorolt várható hatásokat.
A közlemény szerint a reklám nem csupán egy iparág bevételi forrása, hanem a teljes gazdaság növekedésének egyik motorja. A szövetség egy korábbi PwC-tanulmányra hivatkozva azt állítja, hogy minden reklámra fordított forint mintegy hat forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. Ezért a reklámadó hatásait nem kizárólag a várható költségvetési bevétel alapján kell megítélni, hanem figyelembe kell venni annak versenyképességi és növekedési következményeit is.
Régi vita tér vissza
A reklámszövetség felidézte, hogy a reklámadót még 2014-ben vezette be a Fidesz-kormány. A szervezet szerint az elmúlt tizenkét évben következetesen ellenezték az intézkedést, és csak részleges eredménynek tekintették, hogy 2019 óta gyakorlatilag 0 százalékos kulccsal működött a rendszer. A közlemény emlékeztet arra is, hogy a Tisza-kormány 2026-ban még változatlanul hagyta a 0 százalékos adókulcsot, most azonban ismét napirendre került a különadó visszavezetése.
