Rendkívüli Irányítással Szembesül a MOL, Miközben Döntéshozói Tőzsdén Kaszálnak
2026. június 23-án a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 43 millió forintos felügyeleti bírságot szabott ki a MOL Nyrt.-re, mivel késlekedtek azzal, hogy nyilvánosságra hozzák: leállt az olajimport a Barátság kőolajvezetéken. E közben a MOL vezetői állítólag 1,5 milliárd forint értékben értékesítettek részvényeket, ami körülményei között felveti a bennfentes kereskedés gyanúját. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) feljelentést fontolgat a történtek miatt, hiszen az ügy komoly kérdéseket vet fel a hivatali visszaélés szabályaival kapcsolatban.
A TEBÉSZ már február végén jelezte a jegybanknak, hogy gyanítják, a MOL néhány vezetője jogtalan előnyhöz juthatott részvényeladások révén, míg a cég a Barátság vezetéken a kőolajszállítás leállásáról nem tájékoztatta a nyilvánosságot. A jogsértéseket tovább árnyalja, hogy a MOL vezetéséből négy személy, úgy mint Járai Zsigmond és Antony Radev, több mint másfél milliárd forintnyi részvényt adott el, mindezt egy hónappal a szállítási problémák után, amikor a részvények árára már a piaci hírek is hatással voltak.
A jelentések szerint a Barátság kőolajvezeték környezetében történt események – köztük egy orosz légicsapás – miatt a szállítások január 27-én megakadtak, ám a MOL csak február 16-án tájékoztatta a magyar államot a stratégiai olajtartalékok felszabadításának szükségességéről, ennélkor a kereskedelmi partnerek továbbra sem tudhatták, hogy a gyárakhoz nem érkezik olaj.
Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke a jegybankhoz intézett közérdekű bejelentésében arra kérte az MNB-t, hogy vizsgálja ki, a MOL megsértette-e a rendkívüli közzétételi kötelezettségének határidejét, és hogy a vállalat vezetői követtek-e el bennfentes kereskedést. Az MNB jelentése alapján végül megállapította, hogy a MOL a közzétételi kötelezettségét valóban megszegte, ám a bennfentes kereskedés ügyében további lépéseket nem tettek.
Ez a helyzet nem csupán a MOL, hanem az érintett vezetők számára is súlyos következményeket vonhat maga után, hiszen a büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezései alapján a nagy összegű tranzakciók esetén akár öt év szabadságvesztés is kiszabható, amennyiben bebizonyosodik a jogsértés.
