Rejtett csapda az energiaszámlákon
Az energiaszámlákon egyre több magyarországi vállalat és fogyasztó találkozik egy különös tétellel, amely kezdetben állami köztehernek tűnik. Dr. Kovács Norbert, energetikai szakjogász figyelmeztet arra, hogy az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerre (EKR) hivatkozva, a szolgáltatók sok esetben 50 ezer forint/GJ díjat hárítanak át a felhasználókra. Ezen összeg azonban a tényleges piaci költségeknek csupán egy töredéke, és ennek a homályos jogcímen beszedett díjnak komoly jogi problémákat okozhat.
A legtöbb fogyasztó hajlamos átsiklik a számlákon található „EKR-díj” vagy „energiahatékonysági járulék” nevű tételeken, biztosban abban, hogy ez egy kötelező, mindenki számára egyformán alkalmazandó adó. Dr. Kovács elmondása szerint ez azonban egy komoly tévhit, amely sok embernek anyagi veszteséget okozhat.
A jogszabályt eredetileg azért hozták létre, hogy ösztönözze a kereskedőket a végső felhasználóknál a tényleges energiamegtakarításra, például szigeteléssel vagy korszerűsítéssel. A kereskedőknek tényleges megtakarítást kell felmutatniuk, és csak végső esetben kötelesek büntető jellegű járulékot fizetni. A probléma abban rejlik, hogy a szolgáltatók ezt a szankciós jellegű díjat, amelynek összege 50 000 Ft/GJ, úgy állítják be, mintha az automatikusan áthárítható közteher lenne.
Az összeg nagysága különösen figyelemfelkeltő, hiszen a tényleges energiahatékonysági beruházásokból származó megtakarítások költsége sok esetben mindössze 4900–5800 Ft/GJ között mozog. Így a legdrágább szankciós opció áthárítása a fogyasztókra indokolatlan, különösen figyelembe véve, hogy az utólagos elszámolások és azok különbözete gyakran tisztázatlan.
Dr. Kovács tapasztalatai alapján sok esetben a szerződések, az üzletszabályzatok és a számlák nincsenek összhangban. Az sem világos, hogy a felszámított díj fix árelem, becsült költség vagy későbbi elszámolásra került szándék. A helyzetet tovább bonyolítja, ha a fogyasztó saját beruházásából eredő megtakarításait a kereskedő az EKR-teljesítésként tünteti fel, miközben a járulékot is kiszámlázza.
Mit tehet a fogyasztó?
Dr. Kovács Norbert ajánlása szerint a vállalatoknak és magánszemélyeknek nem szabad automatikusan közteherként tekinteniük az EKR-díjat. Gyanú esetén érdemes energetikai jogásszal átnézetni a kereskedelmi szerződéseket, az általános szerződési feltételeket (ÁSZF), a vitatott számlákat és a szolgáltatói levelezéseket, különösen, ha az érintett összegek több évre visszamenőlegiek.
A helyes megközelítés a számlák láttán nem az, hogy „benne van-e a törvényben”, hanem az, hogy kinek a kötelezettsége a kifizetés, milyen jogcímen, és hogyan történt az áthárítás számítása. Ha ezekre a kérdésekre nem adnak világos választ, az már nemcsak pénzügyi, hanem jogi problémát is felvethet, figyelmeztetett az energetikai szakjogász.
