Surányi György javaslatai a költségvetési reformra
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke és elismert közgazdász, a Della podcast legutóbbi adásában osztotta meg véleményét a magyar gazdaság helyzetéről és a jövőbeli reformokra vonatkozó elképzeléseit. Az interjú során hangsúlyozta, hogy az államháztartás jelenlegi állapota rendkívül súlyos, amely miatt sürgető reformokra van szükség.
A szakértő szerint elengedhetetlen, hogy az új kormány körültekintően közelítse meg a tervezett intézkedéseket, és ne próbáljon meg mindent egy időben végrehajtani. „Az adózás terén a reformokat ütemezetten kell végrehajtani, hogy ne okozzanak hirtelen megugró inflációs várakozásokat” – tette hozzá.
Surányi kiemelte a múlt örökségét is, amely a költségvetési felelősség megértéséhez szükséges. Felhívta a figyelmet arra, hogy a múltban felhalmozott adósságokat és hiányokat bele kell számolni a jelenlegi költségvetési tervekbe, hogy tisztább képet adjunk a piac számára. Az önkormányzatok elégtelen pénzügyi helyzetére is rávilágított, amely problémákat okoz az állami szektorban.
Intézkedések kivezetése és adók
A kormányzati intézkedések sorsáról szólva Surányi egyértelműen azonnali kivezetésüket javasolta. Véleménye szerint az árstopok fokozatos eltávolítása helyett a hirtelen kivezetés csökkenthetné az inflációs nyomást és segítené a jegybank kamatpolitikájának hatékonyabb alkalmazását.
A különadókat is kritikával illette, bár a Molra és a bankokra kivetett extraprofitadót elfogadhatónak találta, hiszen azok a korábbi túllikviditás következményei. „A bankadót azonban eleve rossznak tartom, mivel az nem oldja meg a rendszerszintű problémákat” – mondta.
Nyugdíjak, jövedelemadók és forintárfolyam
A nyugdíjak kérdésköréről Surányi úgy nyilatkozott, hogy az alacsony nyugdíjak emelésére van szükség, hiszen a 13. és 14. havi nyugdíj nem elegendő a régi nyugdíjasok megsegítésére. Felvetette, hogy akár hathavi nyugdíj kiegészítése is indokolt lehet. Ugyanakkor a magas nyugdíjakkal rendelkezőknél a 13. havi kifizetésre nem tartja szükségesnek a kormányzati közreműködést.
Az adópolitikára vonatkozóan a személyi jövedelemadó rendszerét fenntarthatatlannak nevezte. Surányi arra figyelmeztetett, hogy az ország felének nem kell adóznia, ami nem állja meg a helyét egy egészséges költségvetés keretein belül. Javasolta, hogy a magasabb jövedelműek esetében tapasztalható progresszív adókulcsok kialakítása szükséges, az alsóbb jövedelmi sávok esetében viszont érdemes lenne visszaállítani az adójóváírásokat.
Továbbá Surányi véleménye szerint a forint jelenlegi árfolyama túl erős, amely hátrányosan érinti a hazai vállalkozások versenyképességét. Szerinte a 380 forintos árfolyam javítaná a helyzetüket, ugyanakkor nem vállalkozott arra, hogy megmondja, milyen árfolyamon lenne ideális belépnünk az eurózónába.
Összegzés
Surányi György javaslatai és kritikái világosan rámutatnak a magyar gazdaság számos problémájára, és hangsúlyozzák, hogy a költségvetési reformokhoz a múlt felelősségének ismerete elengedhetetlen. Szavait figyelembe kell venni a jövőbeli politikai döntések során, hogy a gazdasági helyzet stabilizálódni tudjon.
