Az Európai Bíróság döntése a magyar széndioxidkvóta-adóról
Az Európai Bíróság nemrégiben fontos határozatot hozott, amely szerint a magyar kormány által bevezetett, tonnánként 36 eurós széndioxid-kvótaadó lényegében kiüresíti az uniós kompenzáció célját, s ezért ellentétes az európai joggal. A döntés különösen a nagy energiaigényű iparági szereplők, mint például a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt. védelmét szolgálja, akiknek versenyképességét az EU ingyenes kvótákkal kívánta megőrizni. A cél az volt, hogy megelőzzék a kibocsátással járó termelés elvándorlását az Unión kívülre, amely a klímavédelmi célok elérését is veszélyeztetné.
A döntés kedvező hír a vállalkozások számára, akiknek energiafogyasztásuk indokolttá teszi az uniós kedvezményeket. Az ítélet megakadályozta, hogy a 36 eurós adó, amely szakmai viták tárgyát képezi, hátráltassa a cégek működését – jegyzi meg a Portfolio.
A széndioxid-kibocsátási egységeket az EU azért osztotta ki térítésmentesen, hogy ezek a cégek megőrizzék versenyképességüket, mivel sok esetben a kibocsátás csökkentése nehéz, évente signifkáns szén-dioxid-kibocsátásuk van. A kibocsátásáthelyezés megelőzése érdekében az EU ösztönözni kívánja, hogy a cégek az Unió területén működjenek, ezzel támogatva a zöldebb működést.
Az ügyben felmerül a kérdés: hogyan ösztönözheti a kormány a széndioxid-kibocsátás csökkentését, ha annak ellenőrzése ténylegesen bonyolult? A kiosztott kvóták ugyan eladhatók, ha a cégeknek nincs szükségük rájuk, de ez nem biztos, hogy vezet a kibocsátás csökkentéséhez. Az emissziókereskedelem kérdése továbbra is komoly diskurzus tárgyát képezi, mivel az eddigi tapasztalatok alapján a kereskedelem országosan mégis csökkentette a kibocsátást.
A magyar kormány a szándékos adóztatást a háborús veszélyhelyzet keretében vezette be, szakmai kritikák szerint azonban a piaci alapú kvóta kereskedelme és a fix adó mértéke máig megkérdőjelezhető. Az adó kivetésének feltételei komplexek, figyelembe kell venni a minimális kibocsátási átlagokat és az ingyenes kvóták arányát, ami bonyolítja a helyzetet.
Az Európai Bíróság szerint ez az adó lényegében semlegesíti az ingyenes kiosztás kompenzációs hatását, így ha a rendszer célja nem teljesül, az ellentétes az európai joggal. A 2024-es költségvetési zárszámadás adatai szerint az állam tavaly 67,14 milliárd forint bevételt realizált ebből az adónemből, míg a 2025-ös költségvetés alapján 75 milliárd forint bevételre számított. A legmarkánsabb befizetők között a Mol Nyrt. és a Nitrogénművek Zrt. is szerepel, valamint a hazai cementgyárak külföldi tulajdonosai.
