Átlagkereset és társadalmi jólét: Miért nem érzékeljük a javulást?
Az utóbbi évek során a statisztikák azt mutatják, hogy az átlagkeresetek folyamatosan emelkednek Magyarországon. Az ELTE kutatói azonban drámai társadalmi lecsúszásokat tapasztaltak, amelyek rávilágítanak arra, hogy az átlagkereset emelkedése önmagában nem elegendő a társadalom általános jóllétéhez. Kovách Imre szociológus, a kutatás egyik vezetője, hangsúlyozza, hogy a keresetnövekedés csupán egy tényező a sok közül, amely befolyásolja az egyének és közösségek jólétét. A szabadság, a társadalmi bizalom és a politikai részvétel is kulcsszerepet játszik abban, hogyan érzékeljük a javulást.
Az adatok szerint 2019 és 2025 között az átlagkeresetek között mért növekedés évente 32 és 75 ezer forint között mozgott, a mediánkeresetek pedig 25 és 69 ezer forint közötti emelkedést mutattak. E körülmények ellenére sokak számára a kereset nem csupán a megélhetést, hanem az életminőséget is befolyásolja. Egy friss KSH-jelentés alapján a dolgozók körülbelül kétharmadának a keresete nem érte el az átlagos szintet, ami azt jelenti, hogy a keresetnövekedés csak a társadalom egyharmadának juttatásait érintette pozitívan.
Az átlagkereset és a mediánkereset közötti különbség jelentős: míg az átlagkereset 705 ezer forint, addig a mediánkereset más értékeket tükröz, amelyek jobban mutatják a jövedelmi eloszlás valóságát. A legfrissebb adatok szerint a munkaerőpiacon a legalább minimálbért keresők között 250 ezer ember, akinek a fizetése csupán a bruttó minimálbér szintjét éri el, míg több mint 600 ezer dolgozó keresete a minimálbér fölött, de 400 ezer forint alatt marad.
A keresetkülönbségek még nyilvánvalóbbá válnak, ha figyelembe vesszük, hogy 800 ezer embernek a keresete kevesebb mint 600 ezer forint, míg több mint 300 ezer ember keresete a 600 ezer és az átlagkereset között mozog. Ezzel szemben a legmagasabb jövedelmeket élvező többletcsoportról sem szabad megfeledkezni: több mint 480 ezer ember vihetett haza hónapról hónapra milliós jövedelmeket, közülük 84 ezer bruttó 2 millió forint fölött keresett, és körülbelül 14 ezer ember tudhatta magáénak a havi bruttó 3 millió forintot.
Az KSH kísérleti kereseti statisztikái lehetőséget adnak arra, hogy jobban megértsük a helyzetet: a sokféleség és az éles jövedelmi eltérések hozzájárulnak ahhoz a társadalmi feszültséghez, amelyet a lakosság egyes csoportjai tapasztalnak. Az adatok arra figyelmeztetnek, hogy bár a statisztikák kedvezőbbek, a valóságbeli eltérések és nehézségek eltakarják a társadalom egyes rétegeit, így a kérdés, hogy miért nem érezzük a javulást, továbbra is aktuális. Az átlagkereset növekedése mellett tehát fontos figyelni a társadalmi igazságosságra és a közszolgáltatások élhetőségére, amelyek hozzájárulhatnának egy valóban jóléti társadalom kialakításához.
