KSH: A nyugdíjak közötti szakadék élesedik
Az adatok szerint a magyar nyugdíjasok kereseti állapota egyre inkább szélesedik, hiszen míg egyre többen jutnak milliós havi ellátáshoz, addig a nyugdíjasok fele csak 220 ezer forintnál kevesebb havi juttatásból kénytelen megélni. Ez a paradox helyzet, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb statisztikái által is alátámasztott, mély megfontolásokat sürget a magyar nyugdíjrendszerről.
A 2025-ös évre vonatkozó adatok szerint a nyugdíjasok 8%-ának havi bevétele 100 ezer forint alatt van, míg a 100–200 ezer forintos sávban a nyugdíjasok 39%-át találjuk. Ezen kívül 31% az 200–300 ezer forint közötti kategóriában helyezkedik el. Érdekes módon, csak alig több mint 21% érte el a 300–700 ezer forintos határt, míg a 700 ezer forintnál nagyobb juttatásban részesülők részaránya csupán 1% körüli.
Az aktuális helyzet még aggasztóbbá válik, ha figyelembe vesszük, hogy a legfrissebb statisztikák alapján több mint 12 ezer ember, mintegy 700 ezer és 1 millió forint közötti nyugdíjat kapott az év elején. Továbbá, 2 ezer ember 1-1,5 millió, míg 188 nyugdíjas 1,5-2 millió forint között érezheti magát havi juttatásában. Különösen figyelemre méltó az a 69 nyugdíjas, akiknek havi ellátása meghaladja a 2 millió forintot.
Farkas András, nyugdíjszakértő rávilágít arra, hogy az ilyen magas ellátások mögött jellemzően hosszú évek kemény munkája, például a kiemelkedő jövedelemből származó járulékfizetés áll. Fontos megemlíteni, hogy az utóbbi években számos szakmában például 3–5 millió forintos havi bérek is előfordulnak, ami magyarázza a nyugdíjak mértékének ezt a széles skálát.
2013 óta ráadásul Magyarországon megszűnt a járulékplafon, ami azt jelenti, hogy a magas jövedelműek a teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot. Ez a reform fontos szerepet játszik abban, hogy az e jövedelmekből befolyó nyugdíjalapok lényegesen nagyobb összegeket eredményeznek a nyugdíjasoknak, így a magasabb keresetek a nyugdíjak vonatkozásában is jelentős növekedést hozhatnak.
Ezek az adatok rávilágítanak, hogy a magyar nyugdíjrendszer nem csupán a juttatások mértékét, hanem azok elosztási arányait is sürgető változtatásokra szorulhat, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni lehessen.
